Maruzsa Zoltán elmondta, mi lesz a szóbeli érettségikkel

Döntés született arról, hogy a szalagavatókat kötelező jelleggel el kell halasztani - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára.

  • Eduline/MTI

Maruzsa Zoltán sajtótájékoztatóján részletezte a köznevelést érintő intézkedéseket.

Az államtitkár elmondta: szerdától a középfokú iskolákban a 9., a nyelvi előkészítőkön és az ezek feletti évfolyamokon, továbbá a fejlesztő nevelést végző iskolákban, valamint az általános iskolai felnőttoktatásban tantermen kívüli digitális munkarend lép életbe. Ennek részletkérdéseiről Emmi miniszteri határozat született.

Az érettségi vizsgák szóbeli részei, a központi írásbeli felvételi vizsgák és az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek viszont az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával hagyományos módon folytatódnak. Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak az idei szóbeli érettségikre, itt olvashattok el mindent.

Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a munkarendváltásra való felkészülést a tanév előtt kiadott intézkedési terv rögzítette és e szerint minden iskolának az OH honlapján közzétett ajánlás mentén ki kellett dolgoznia saját protokollját és a bevezetésre fel kellett készülnie. Senkit nem ért tehát váratlanul az eltérő munkarend bevezetése - mondta.

Hozzátette, hogy az érintett évfolyamokon nem kell gyermekfelügyeletet biztosítani a a diákok életkora miatt. A gyermekétkeztetést továbbra is biztosítani kell az igények felmérése alapján. Kiemelte, hogy a szakiskolákban, szakgimnáziumokban és készségfejlesztő iskolákban a gyakorlati nevelés-oktatás az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával jelenléti formában is megtartható, ha az tantermen kívüli, digitális munkarendben nem valósítható meg. Az államtitkár beszámolója szerint most a tavaszi gyakorlattól eltérően szükség esetén lesz lehetőség egyéni és kiscsoportos konzultációk szervezésére. A pedagógusok is be tudnak járni az intézménybe és bentről is tudnak dolgozni, ha szükséges.

A 6 és 8 évfolyammal működő középiskolákban a digitális munkarendre való átállás nem vonatkozik az 5-8. évfolyamok tanulóira. Ők továbbra is jelenléti munkarendben tanulhatnak az iskolákban. Ha az oktatás megszervezése azt indokolja, az iskolai órarend természetesen átalakítható - tette hozzá Maruzsa Zoltán. A kollégiumokkal kapcsolatban az derült, hogy a köznevelési feladatokat ellátó kollégiumok nyitva maradhatnak. A 9. vagy magasabb évfolyamon tanulóknak azonban nem azonnal, de szombatig el kell hagyniuk a kollégiumot. Van viszont mód méltányosságra: a sajátos nevelési igényű tanulók, a jelenleg éppen érettségizők, valamint egyedi, sajátos helyzetek esetén az igazgató engedélyezheti a bennmaradást a köznevelési kollégiumokban. 

Az alapfokú művészeti iskolákban az órákat a 9. évfolyamtól felfelé tantermen kívüli digitális munkarendben kell megtartani. A fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolák, a készségfejlesztő iskolák, valamint a szakiskolák a sajátos nevelési igényű tanulók számára a jelenlegi formában is megszervezhetik a nevelés-oktatást, ha tanuló egészségi állapota, sajátos helyzete vagy belátási képessége ezt indokolja. 

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy az érintett középfokú iskolákban a pedagógus I. és II. fokozatra irányuló minősítő eljárásokat átmenetileg felfüggesztik.

Az egyetemek és gimnáziumok is online oktatásra térnek át

Orbán Viktor a Facebookon jelentett be rendkívüli intézkedéseket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.