Maruzsa Zoltán elmondta, mi lesz a szóbeli érettségikkel

Döntés született arról, hogy a szalagavatókat kötelező jelleggel el kell halasztani - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára.

  • Eduline/MTI

Maruzsa Zoltán sajtótájékoztatóján részletezte a köznevelést érintő intézkedéseket.

Az államtitkár elmondta: szerdától a középfokú iskolákban a 9., a nyelvi előkészítőkön és az ezek feletti évfolyamokon, továbbá a fejlesztő nevelést végző iskolákban, valamint az általános iskolai felnőttoktatásban tantermen kívüli digitális munkarend lép életbe. Ennek részletkérdéseiről Emmi miniszteri határozat született.

Az érettségi vizsgák szóbeli részei, a központi írásbeli felvételi vizsgák és az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek viszont az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával hagyományos módon folytatódnak. Arról, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak az idei szóbeli érettségikre, itt olvashattok el mindent.

Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a munkarendváltásra való felkészülést a tanév előtt kiadott intézkedési terv rögzítette és e szerint minden iskolának az OH honlapján közzétett ajánlás mentén ki kellett dolgoznia saját protokollját és a bevezetésre fel kellett készülnie. Senkit nem ért tehát váratlanul az eltérő munkarend bevezetése - mondta.

Hozzátette, hogy az érintett évfolyamokon nem kell gyermekfelügyeletet biztosítani a a diákok életkora miatt. A gyermekétkeztetést továbbra is biztosítani kell az igények felmérése alapján. Kiemelte, hogy a szakiskolákban, szakgimnáziumokban és készségfejlesztő iskolákban a gyakorlati nevelés-oktatás az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával jelenléti formában is megtartható, ha az tantermen kívüli, digitális munkarendben nem valósítható meg. Az államtitkár beszámolója szerint most a tavaszi gyakorlattól eltérően szükség esetén lesz lehetőség egyéni és kiscsoportos konzultációk szervezésére. A pedagógusok is be tudnak járni az intézménybe és bentről is tudnak dolgozni, ha szükséges.

A 6 és 8 évfolyammal működő középiskolákban a digitális munkarendre való átállás nem vonatkozik az 5-8. évfolyamok tanulóira. Ők továbbra is jelenléti munkarendben tanulhatnak az iskolákban. Ha az oktatás megszervezése azt indokolja, az iskolai órarend természetesen átalakítható - tette hozzá Maruzsa Zoltán. A kollégiumokkal kapcsolatban az derült, hogy a köznevelési feladatokat ellátó kollégiumok nyitva maradhatnak. A 9. vagy magasabb évfolyamon tanulóknak azonban nem azonnal, de szombatig el kell hagyniuk a kollégiumot. Van viszont mód méltányosságra: a sajátos nevelési igényű tanulók, a jelenleg éppen érettségizők, valamint egyedi, sajátos helyzetek esetén az igazgató engedélyezheti a bennmaradást a köznevelési kollégiumokban. 

Az alapfokú művészeti iskolákban az órákat a 9. évfolyamtól felfelé tantermen kívüli digitális munkarendben kell megtartani. A fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolák, a készségfejlesztő iskolák, valamint a szakiskolák a sajátos nevelési igényű tanulók számára a jelenlegi formában is megszervezhetik a nevelés-oktatást, ha tanuló egészségi állapota, sajátos helyzete vagy belátási képessége ezt indokolja. 

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy az érintett középfokú iskolákban a pedagógus I. és II. fokozatra irányuló minősítő eljárásokat átmenetileg felfüggesztik.

Az egyetemek és gimnáziumok is online oktatásra térnek át

Orbán Viktor a Facebookon jelentett be rendkívüli intézkedéseket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.