A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.
A Fidesz-frakció csütörtöki közleményben reagált arra a bejelentésre, amely szerint a kormány 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást vezet be a rászoruló családok számára.
Szerintük Magyar Péter több korábbi kampányígéretét sem teljesítette. A Fidesz azt írja, hogy míg a kampányban még 700 ezer gyerek támogatásáról beszélt, a most ismertetett rendszer alapján csak mintegy 400 ezer gyerek részesülhet az egyszeri juttatásban.
Azt is kifogásolják, hogy a családok augusztusban nem a teljes összeget kapják meg. „Magyar Péter hazudott a folyósítás ütemezése tekintetében is, hiszen a támogatásra jogosult családok nem a teljes összeget, hanem annak csak a felét fogják megkapni augusztusban” – fogalmaz a párt.
A Fidesz szerint a támogatási rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem átlátható, kik jogosultak a támogatásra, szerintük emiatt „sok százezer gyerek esetében bár indokolt lehetne a támogatás odaítélése, mégsem részesülhetnek benne, miközben sok tízezer jobb módú család a támogatást meg fogja kapni”.
Emellett felidézték azt is, hogy Magyar Péter a kampány során a családi pótlék megduplázását is ígérte, ennek bevezetéséről azonban szerintük továbbra sincsenek részletek.
A Fidesz közleményére a miniszterelnök Facebook-bejegyzésben röviden reagált: „Irigylik vajon?” – tette fel a kérdést.
A jogosultsági feltételekről Magyar Péter már a támogatás bejelentésekor is beszélt. Elmondása szerint azért döntöttek úgy, hogy már meglévő állami jogosultságokhoz kötik a támogatást, mert egy új, minden rászorulót pontosan lefedő rendszer kialakítása jelenleg nem lenne megvalósítható. A július 2-i sajtótájékoztatón a témával kapcsolatban úgy fogalmazott:
Egy ilyen támogatási rendszer kialakítása, különösen ilyen helyzetben, hogy az előző kormány egy teljesen átadhatatlan szociális rendszert hagyott hátra, alapvető nyilvántartások hiányából, nagyon-nagyon nehéz gyorsan bevezetni, ez egy összetett feladat. Mi azonban a Tisza-kormány nem szerettünk volna várni egy évet, hogy a következő tanévre vezessük csak ezt be, úgyhogy meghoztuk azt a döntést, hogy meglévő jogosultságokhoz kötjük ezt a támogatást, olyan jogosultságokhoz, amelyeket már korábban megállapított az állam.
A miniszterelnök azt is elismerte, hogy a rendszer nem tud minden érintettet tökéletesen lefedni.
Ez valószínűleg nem egy tökéletes rendszer, de ebben a 400 ezer gyermekben biztos lesz olyan, aki esetlegesen nem rászoruló, és biztos lesz olyan, aki még kimarad, de több százezerrel több, mint a semmi.
Ahogy korábban megírtuk, az egyszeri, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásra azok a családok jogosultak, amelyek valamely, az állam által már megállapított rászorultsági vagy speciális jogosultsági kategóriába tartoznak.
A támogatást megkapják:
Az első 50 ezer forintos részletet a tervek szerint augusztus 24-éig utalja a Magyar Államkincstár, hogy a családok még a tanévkezdés előtt meg tudják vásárolni a szükséges tanszereket és felszereléseket. A második 50 ezer forintot novemberben, utalvány formájában kapják meg a jogosultak, amely kizárólag a gyerekek iskoláztatásával kapcsolatos kiadásokra lesz felhasználható.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
