Diplomamentés 2020-ban - ezeken a képzéseken ragadt be a legtöbb diploma

A 2020-as nyelvvizsgamentes oklevélkiadások elkezdődtek, de melyik tudományterület diplomásainak száma nőtt meg a legjobban az intézkedés miatt? Itt vannak a bennragadt diplomások statisztikái.

  • Talabér Dominika

75 ezerrel legalább több a frissdiplomás idén amiért a kormány mentesítést adott a „bennragadt diplomásoknak”, vagyis azoknak, akik nyelvvizsga híján nem tudták átvenni az oklevelüket az elmúlt évek alatt. Vajon melyik szakterület diplomásainak száma ugrott meg a legjobban a döntés miatt? Bár konkrét adatok csak hiányosan vannak az egyébként nagy létszámról, az Oktatási Hivatal által közzétett Felsőoktatási Elemzési Jelentések számaiból kiderül néhány infó.

A kiadvány több száma is foglalkozott a hiányzó oklevelekkel, érintve a bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, az agrár, a természettudományi, az egészségügyi, a gazdálkodástudományi és a műszaki képzéseket. Mivel a lista nem teljes, így egyértelműen nem lehet megállapítani, melyik szakterület bővülhetett a legtöbb frissdiplomással, de közelítő becslések azért akadnak.

Az említettek közül kiugróan a gazdaságtudományi területen volt a legtöbb bennragadt diploma, közel húszezer új gazdasági diplomás örülhet az oklevelének – az idei végzősökön kívül - 2020-ban. De magas számban vannak a műszaki, társadalom- és bölcsészettudományi képzésen papír nélkül végzettek is.

TudományterületHiányzó oklevelek száma (2018-2019)
gazdaságtudományok19130
műszaki7703
társadalomtudomány5810
bölcsészettudomány3525
agrár3361
természettudomány1904
egészségtudomány1596
orvostudományn.a.
államtudományi és jogin.a.
informatikan.a.
művészet és művészetközvetítésn.a.
pedagógusképzésn.a.
sporttudományn.a.

Mihez képest

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke elmondta, hogy ezek a számok azért is lehetnek ilyen kiugróak, amiért eleve ezeken a területeken tanulnak a legtöbben. Azt sem szabad elfelejteni, a 75 ezer főből 43 029 főt fednek le a táblázatban szereplő számok, a hiányzó okleveles, vagyis mára már friss oklevesek 40 százalékáról nem tudni, milyen szakos eloszlásban szerepelnek.

A HÖOK a hiányzó – többek között pedagógusképzés, informatika és művészet – tudományterületekkel kiegészítve - készített egy relatív értéket annak érdekében, hogy mégis legyen némi viszonyításunk a többiekre vonatkozóan is.

A becslésből az derül ki, kimagasló számban – az adott tudományterületen tanulók számához képest - a társadalomtudományi területen ragadhattak bent diplomák – mondta Budai Marcell az Eduline-nak, hozzátéve: "bár sajnos a pedagógus területet sem vizsgálta az OH, de a hozzánk eljutott megkeresések száma alapján arra következtetünk, hogy ezen a területen szintén a társadalomtudományihoz hasonló (vagy akár magasabb) arányban ragadtak bent korábban diplomák".

Korábbi kísérletek

A kormány 2014-ben diplomamentő programot, vagyis ingyenes nyelvtanfolyamokat indított. 2015-ben arról számoltunk be, hogy bár közel 8300-an csatlakoztak a programba, addig mindössze 400 embernek sikerült nyelvvizsgát szereznie. Az ingyenes nyelvtanfolyamok 2018-ban újraindultak, körülbelül ezer volt hallgató kapott újra lehetőséget a nyelvvizsgaszerzésre, hogy aztán végre átvehesse a diplomáját.

Tavaly nyáron azonban még mindig közel százezerre rúgott a nyelvvizsga nélküli „diplomások” száma. A 2020-ra végül 75 ezerre csökkent nyelvvizsga nélküli okleveleket már áprilisban elkezdték kiadni.

Nemcsak ők jártak jól

A nyelvvizsgamentesség minden olyan hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz. Az erről szóló kormányrendeletet április 10-én tették közzé. A rájuk vonatkozó részletes szabályokról pedig itt írtunk korábban.

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére nagyon fontos a nyelvtudás

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.