A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.
"Ahhoz, hogy a járvány után talpra állítsuk a gazdaságot, mindenkire szükség van. Ezért kellett megtennünk ezt a lépést" - az MTI-nek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.
Mindezt azzal kapcsolatban tartotta fontosnak kiemelni, hogy múlt héten bejelentette a kormány: idén több mint 75 ezer hallgató vagy végzett diák juthat nyelvvizsga nélkül diplomához. Mint mondta szerintük a kialakult helyzetben szükség van ugyan rendkívüli intézkedésekre, ez persze nem jelenti azt, hogy a kormányzat ne tekintené továbbra is fontosnak azt, hogy a fiatalok idegen nyelveket tanuljanak.
"A megfelelő szintű nyelvtudás hozzásegíti a hallgatókat és a fiatal felnőtteket ahhoz például, hogy a külföldi szakirodalmat olvasva jobban elmélyüljenek egy adott témában, vagy éppen nemzetközi kutatási együttműködésekben vegyenek részt. Ez az ismeret pótolhatatlan, ezért azt javasoljuk, hogy továbbra is tegyenek meg mindent azért, hogy stabil, a munkájukban is jól használható nyelvtudásra tegyenek szert" - mondta az államtitkár, és hozzátette szerinte most viszont nem "azokat az időket éljük, amikor a nemzetgazdaság akár ideig-óráig is lemondhatna az egyébként jól képzett szakemberekről".
Schanda Tamás elmondta, hogy a szaktárcát sokan felkeresik a rendelettel kapcsolatos tudnivalók iránt érdeklődve, de a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket a megfelelő időben, így a felek tisztázni tudják majd a további teendőket.
Komoly kérdéseket vet fel a nyelvvizsga nélküli diplomaszerzés - mi lesz az oklevelekkel?
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap bejelentette, 75 ezer hallgatónak engedik el a nyelvvizsgakötelezettséget a diplomához. Szakmailag azonban ez már most sok kérdést felvet. Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökével beszélgettünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
