Még ebben a kormányzati ciklusban jónak látná - az EMMI-től a Palkovics László vezette innovációs tárcához került - felsőoktatási vezetés a bolognai rendszer felülvizsgálatát - tájékoztatták az atv.hut kormányzati források.
A bolognai rendszert Magyar Bálint minisztersége alatt 2005-től fokozatosan vezették be a felsőoktatásban: az addigi osztatlan 4 éves főiskolai és 5 éves egyetemi szisztéma helyett három egymásra épülő diplomával bachelor (alapképzés), masters (mesterképzés) és doktori fokozatot lehet szerezni - írja az atv.hu. Azonban 6 szakon - orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész - jelenleg is indul osztatlan képzés.
Mára viszont bizonyos folyamatok elkezdtek visszarendeződni. A korábban alap- és mesterképzésre tagolt tanári képzés a 2013/14-es tanévtől például újra osztatlanul működik, a hároméves alapképzés elvégzése a pedagógusi állások betöltéséhez nem igazán volt elegendő.
Sok minden változik a felsőoktatásban az új tanévben - itt vannak a legfontosabbak
Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.
A felülvizsgálatnál szükség lehet a munkáltatók igényeinek és a felsőoktatásban szerezhető képesítéseknek az összehangolására - írja az oldal.
Egyik forrásuk jónak látna például egy 4 illetve 4 plusz 1 éves alapképzést, 1-2 illetve 1, 5 éves mesterképzéssel, 2-2 éves doktorival, míg az orvosin a hat éves alapképzést követné egy 4 éves rezidensi és 2 éves doktori szint. Szakértőknek már korábban az volt a véleménye, hogy a BA-alapképzéseknél a korábbi főiskolai, egyetemi képzés első éveit kényszerűen össze kell olvasztani. Az első 3 év a tudományterületeken nem biztosíthatta a megfelelő alapozást.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
