Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Még ebben a kormányzati ciklusban jónak látná - az EMMI-től a Palkovics László vezette innovációs tárcához került - felsőoktatási vezetés a bolognai rendszer felülvizsgálatát - tájékoztatták az atv.hut kormányzati források.
A bolognai rendszert Magyar Bálint minisztersége alatt 2005-től fokozatosan vezették be a felsőoktatásban: az addigi osztatlan 4 éves főiskolai és 5 éves egyetemi szisztéma helyett három egymásra épülő diplomával bachelor (alapképzés), masters (mesterképzés) és doktori fokozatot lehet szerezni - írja az atv.hu. Azonban 6 szakon - orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész - jelenleg is indul osztatlan képzés.
Mára viszont bizonyos folyamatok elkezdtek visszarendeződni. A korábban alap- és mesterképzésre tagolt tanári képzés a 2013/14-es tanévtől például újra osztatlanul működik, a hároméves alapképzés elvégzése a pedagógusi állások betöltéséhez nem igazán volt elegendő.
Sok minden változik a felsőoktatásban az új tanévben - itt vannak a legfontosabbak
Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.
A felülvizsgálatnál szükség lehet a munkáltatók igényeinek és a felsőoktatásban szerezhető képesítéseknek az összehangolására - írja az oldal.
Egyik forrásuk jónak látna például egy 4 illetve 4 plusz 1 éves alapképzést, 1-2 illetve 1, 5 éves mesterképzéssel, 2-2 éves doktorival, míg az orvosin a hat éves alapképzést követné egy 4 éves rezidensi és 2 éves doktori szint. Szakértőknek már korábban az volt a véleménye, hogy a BA-alapképzéseknél a korábbi főiskolai, egyetemi képzés első éveit kényszerűen össze kell olvasztani. Az első 3 év a tudományterületeken nem biztosíthatta a megfelelő alapozást.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.