A bolognai rendszert Magyar Bálint minisztersége alatt 2005-től fokozatosan vezették be a felsőoktatásban: az addigi osztatlan 4 éves főiskolai és 5 éves egyetemi szisztéma helyett három egymásra épülő diplomával bachelor (alapképzés), masters (mesterképzés) és doktori fokozatot lehet szerezni - írja az atv.hu. Azonban 6 szakon - orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész - jelenleg is indul osztatlan képzés.
Mára viszont bizonyos folyamatok elkezdtek visszarendeződni. A korábban alap- és mesterképzésre tagolt tanári képzés a 2013/14-es tanévtől például újra osztatlanul működik, a hároméves alapképzés elvégzése a pedagógusi állások betöltéséhez nem igazán volt elegendő.
Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.
A felülvizsgálatnál szükség lehet a munkáltatók igényeinek és a felsőoktatásban szerezhető képesítéseknek az összehangolására - írja az oldal.
Egyik forrásuk jónak látna például egy 4 illetve 4 plusz 1 éves alapképzést, 1-2 illetve 1, 5 éves mesterképzéssel, 2-2 éves doktorival, míg az orvosin a hat éves alapképzést követné egy 4 éves rezidensi és 2 éves doktori szint. Szakértőknek már korábban az volt a véleménye, hogy a BA-alapképzéseknél a korábbi főiskolai, egyetemi képzés első éveit kényszerűen össze kell olvasztani. Az első 3 év a tudományterületeken nem biztosíthatta a megfelelő alapozást.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
