Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.
Az innovációs minisztériumhoz kerül a felsőoktatás irányítása
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül a felsőoktatás irányítása szeptember 1-től. A kormány szerint így jobb, ha egy kézben van a felsőoktatás irányítása, és több érv szól amellett, hogy oda kerüljön, ahol a kutatás-fejlesztés és az innováció van - erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt még két hete. A felsőoktatást továbbra is Bódis József államtitkár irányítja.
Kötelező lesz a felvételihez a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi
Ahogy arról többször beszámoltunk már, a 2020-as felsőoktatási felvételire csak azok jelentkezhetnek, akik legalább egy emelt szintű érettségit és egy B2-es szintű nyelvvizsgát szereznek. Ha már idén is érvényes lett volna az új szabály, sokan kiszorultak volna a felsőoktatásból.
Tavasszal újra emelkednek az ösztöndíjak
A 2019. február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra) emelték, 2020. február 1-től pedig 166 600 forintra növelik a hallgatói normatívát. Ez azt jelenti, hogy emelkedni fognak a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak az egyetemeken és főiskolákon, ezeket a támogatásokat ugyanis a hallgatói normatíva összege alapján állapítják meg.
Októbertől nyelvtanulásra is fel lehet venni diákhitelt
Októbertől nyelvi diákhitelt is lehet igényelni: ez a tanulmányi kölcsön az aktív és passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, illetve a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében. Nyelvtanulásra 500 ezer forint vehető fel.
A Debreceni Egyetembe olvad az egykori Szolnoki Főiskola
A kecskeméti Neumann János Egyetem szolnoki gazdálkodási karának hallgatói a 2019/2020-as tanévet a Debreceni Egyetem hallgatóiként kezdik el. Az oktatás helyszíne továbbra is a szolnoki campus lesz. A Szolnoki Főiskola gazdálkodási karként 2016-ban integrálódott az akkori Kecskeméti Főiskolába, az integráció után megkapták az alkalmazott tudományok egyeteme címet. A Neumann János Egyetemen időközben létrejött a Gazdaságtudományi Kar – ebben a Magyar Nemzeti Bank főszerepet játszik -, vagyis az intézménynek két gazdasági profilú kara is volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
