Sok minden változik a felsőoktatásban az új tanévben - itt vannak a legfontosabbak

Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.

  • Eduline

Az innovációs minisztériumhoz kerül a felsőoktatás irányítása

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül a felsőoktatás irányítása szeptember 1-től. A kormány szerint így jobb, ha egy kézben van a felsőoktatás irányítása, és több érv szól amellett, hogy oda kerüljön, ahol a kutatás-fejlesztés és az innováció van - erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt még két hete. A felsőoktatást továbbra is Bódis József államtitkár irányítja.

Kötelező lesz a felvételihez a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi

Ahogy arról többször beszámoltunk már, a 2020-as felsőoktatási felvételire csak azok jelentkezhetnek, akik legalább egy emelt szintű érettségit és egy B2-es szintű nyelvvizsgát szereznek. Ha már idén is érvényes lett volna az új szabály, sokan kiszorultak volna a felsőoktatásból.

Tavasszal újra emelkednek az ösztöndíjak

A 2019. február 1-től 8 százalékkal (119 000 forintról 128 520 forintra) emelték, 2020. február 1-től pedig 166 600 forintra növelik a hallgatói normatívát. Ez azt jelenti, hogy emelkedni fognak a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak az egyetemeken és főiskolákon, ezeket a támogatásokat ugyanis a hallgatói normatíva összege alapján állapítják meg.

Októbertől nyelvtanulásra is fel lehet venni diákhitelt

Októbertől nyelvi diákhitelt is lehet igényelni: ez a tanulmányi kölcsön az aktív és passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, illetve a már végzett hallgatókat segíti a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzésében. Nyelvtanulásra 500 ezer forint vehető fel.

A Debreceni Egyetembe olvad az egykori Szolnoki Főiskola

A kecskeméti Neumann János Egyetem szolnoki gazdálkodási karának hallgatói a 2019/2020-as tanévet a Debreceni Egyetem hallgatóiként kezdik el. Az oktatás helyszíne továbbra is a szolnoki campus lesz. A Szolnoki Főiskola gazdálkodási karként 2016-ban integrálódott az akkori Kecskeméti Főiskolába, az integráció után megkapták az alkalmazott tudományok egyeteme címet. A Neumann János Egyetemen időközben létrejött a Gazdaságtudományi Kar – ebben a Magyar Nemzeti Bank főszerepet játszik -, vagyis az intézménynek két gazdasági profilú kara is volt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.