Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A fix árfolyamos végtörlesztésen, a luxusadón, a közmunkán és a stabilitási törvényen kívül több dologról is beszélt volna Orbán Viktor idénynyitó parlamenti felszólalásában, de néhány mondatot kihúzott az eredeti szövegből. Kimaradt például a felsőoktatás. Pedig a következő két-három évben nagy változások jönnek.
„Hiába gazdálkodik immár tudatosan az ország, hiába küzdünk sikerrel az adósság ellen, ha vannak olyan önállóan gazdálkodó területek, ahol a hiány újratermeli az adósságot. Ezért alkotunk olyan törvényt, hogy a nyugdíjrendszernek, az egészségügyi kasszának, a felsőoktatási rendszernek és az önkormányzatoknak önfenntartónak kell lenniük” – eredetileg ez a két mondat is szerepelt volna Orbán Viktor hétfői, idénynyitó parlamenti beszédében, legalábbis erről árulkodnak az „országvédelmi akcióterv” bejelentése közben, a miniszterelnök jegyzeteiről készített fotók.

A kormányfő a megregulázandó területek felsorolásából végül kisatírozta a felsőoktatást, helyette az adórendszert emelte ki. Pedig azt eddig is egyértelművé tette a kormány, hogy a felsőoktatás – számításaik szerint – túl sok pénzt visz el, és hogy az intézményrendszer, valamint az ingyenes és költségtérítéses képzések átszabásának célja a költségcsökkentés. Szijjártó Péter augusztus végén úgy fogalmazott, ősszel olyan törvényeket tárgyal a parlament, amelyek olyan nagy területeket alakítanak át, mint a felső- és a közoktatás, ezek ugyanis „folyamatosan újratermelik az államadósságot”.
Tandíj, keretszámok és diplomaadó: így fog spórolni a kormány
Bár a felsőoktatási törvény tervezetének legújabb változatát még nem hozták nyilvánosságra, néhány – költségcsökkentést célzó – részlet már kiszivárgott. Alighanem jelentős megtakarítást remélnek az államilag támogatott hallgatói létszám megvágásától: sajtóinformációk szerint 53 ezerről 40 ezerre csökkentenék az ingyenes helyek számát, 2013-ban már csak 35 ezer, 2014-ben pedig 30 ezer elsőéves tanulhatna ingyen.
A legrosszabbul a jogi, művészeti, művészetközvetítési, sport-, bölcsész-, agrár- és társadalomtudományi szakokat indító egyetemek és főiskolák járnak majd, ezek az intézmények az ideinél jóval kevesebb diákot vehetnek majd fel. A felvételi szabályok - tervezett - változásairól itt olvashatsz.

A költségtérítéses képzésekért is többet kell majd fizetni, az oktatási államtitkárság ugyanis az önköltséges rendszer irányába tolná el a fizetős szakokat. Az eduline által megkérdezett intézményvezetők szerint a hallgatóktól beszedett – az olcsóbb szakokon 150-250 ezres, a legdrágább képzéseken 1-1,5 milliós – összeg valóban nem fedezi az oktatás teljes költségét, vagyis szaktól függően legalább harminc-negyven százalékkal kellene emelni a tandíj összegét ahhoz, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak ne kelljen hozzátoldaniuk az állami támogatásból.
Plusz forrást jelenthet az utólagos tandíj és a diplomásadó bevezetése is – igaz, míg a külföldi munkavállalást tervező hallgatók többletköltségeiről többször beszélt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, utóbbit egyetlen rádióinterjúban említette Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter. A magánfőiskolák állami megrendelésének beszüntetése és az intézményrendszer átalakítása is milliárdos megtakarítást eredményezhet, Matolcsy György az országgyűlés oktatási bizottságában kedden arról beszélt: 2014-re "meg fogunk döbbenni", mennyivel több pénz lesz a felsőoktatási rendszerben.
Szabó FruzsinaedulineA korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.