Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A fix árfolyamos végtörlesztésen, a luxusadón, a közmunkán és a stabilitási törvényen kívül több dologról is beszélt volna Orbán Viktor idénynyitó parlamenti felszólalásában, de néhány mondatot kihúzott az eredeti szövegből. Kimaradt például a felsőoktatás. Pedig a következő két-három évben nagy változások jönnek.
„Hiába gazdálkodik immár tudatosan az ország, hiába küzdünk sikerrel az adósság ellen, ha vannak olyan önállóan gazdálkodó területek, ahol a hiány újratermeli az adósságot. Ezért alkotunk olyan törvényt, hogy a nyugdíjrendszernek, az egészségügyi kasszának, a felsőoktatási rendszernek és az önkormányzatoknak önfenntartónak kell lenniük” – eredetileg ez a két mondat is szerepelt volna Orbán Viktor hétfői, idénynyitó parlamenti beszédében, legalábbis erről árulkodnak az „országvédelmi akcióterv” bejelentése közben, a miniszterelnök jegyzeteiről készített fotók.

A kormányfő a megregulázandó területek felsorolásából végül kisatírozta a felsőoktatást, helyette az adórendszert emelte ki. Pedig azt eddig is egyértelművé tette a kormány, hogy a felsőoktatás – számításaik szerint – túl sok pénzt visz el, és hogy az intézményrendszer, valamint az ingyenes és költségtérítéses képzések átszabásának célja a költségcsökkentés. Szijjártó Péter augusztus végén úgy fogalmazott, ősszel olyan törvényeket tárgyal a parlament, amelyek olyan nagy területeket alakítanak át, mint a felső- és a közoktatás, ezek ugyanis „folyamatosan újratermelik az államadósságot”.
Tandíj, keretszámok és diplomaadó: így fog spórolni a kormány
Bár a felsőoktatási törvény tervezetének legújabb változatát még nem hozták nyilvánosságra, néhány – költségcsökkentést célzó – részlet már kiszivárgott. Alighanem jelentős megtakarítást remélnek az államilag támogatott hallgatói létszám megvágásától: sajtóinformációk szerint 53 ezerről 40 ezerre csökkentenék az ingyenes helyek számát, 2013-ban már csak 35 ezer, 2014-ben pedig 30 ezer elsőéves tanulhatna ingyen.
A legrosszabbul a jogi, művészeti, művészetközvetítési, sport-, bölcsész-, agrár- és társadalomtudományi szakokat indító egyetemek és főiskolák járnak majd, ezek az intézmények az ideinél jóval kevesebb diákot vehetnek majd fel. A felvételi szabályok - tervezett - változásairól itt olvashatsz.

A költségtérítéses képzésekért is többet kell majd fizetni, az oktatási államtitkárság ugyanis az önköltséges rendszer irányába tolná el a fizetős szakokat. Az eduline által megkérdezett intézményvezetők szerint a hallgatóktól beszedett – az olcsóbb szakokon 150-250 ezres, a legdrágább képzéseken 1-1,5 milliós – összeg valóban nem fedezi az oktatás teljes költségét, vagyis szaktól függően legalább harminc-negyven százalékkal kellene emelni a tandíj összegét ahhoz, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak ne kelljen hozzátoldaniuk az állami támogatásból.
Plusz forrást jelenthet az utólagos tandíj és a diplomásadó bevezetése is – igaz, míg a külföldi munkavállalást tervező hallgatók többletköltségeiről többször beszélt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, utóbbit egyetlen rádióinterjúban említette Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter. A magánfőiskolák állami megrendelésének beszüntetése és az intézményrendszer átalakítása is milliárdos megtakarítást eredményezhet, Matolcsy György az országgyűlés oktatási bizottságában kedden arról beszélt: 2014-re "meg fogunk döbbenni", mennyivel több pénz lesz a felsőoktatási rendszerben.
Szabó Fruzsina
eduline
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.