#utólagos tandíj




Diplomaadó és tandíj: mi vár az egyetemistákra itthon?

Akár évi másfél-kétmillió forintot is fizethetnek az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló egyetemisták, ha a kormány után a parlament is rábólint a felsőoktatási törvény tervezetére. Az eduline által megkérdezett közgazdász szerint a hallgatóknak még a világ legjobb egyetemein sem kell kifizetniük a képzés teljes árát, az oktatási államtitkárság terve így igazi "hungarikum" lehet.


Itt a kormány rögtönzésének újabb "vívmánya"

Az új felsőoktatási koncepció helyhez kötné a külföldre készülő diplomásokat, ezért felmerül a kérdés, nem tervez-e hasonlót a minisztérium a Magyarországon maradó pályaelhagyók esetében is. Az oktatási államtitkárságon azt mondják, nincs szó ilyesmiről, a HÖOK szerint az összes röghözkötő szerződés értelmetlen, az oktatáskutató pedig a végig nem gondolt oktatási kormányzati rögtönzés részeként tekint minderre - írja a hvg.hu.



"Mindegy, hogyan nevezi Hoffmann Rózsa, ez tandíj lesz"

Hasonlít-e az új tandíjelképzelés a népszavazáson elvetetthez? A válasz az, hogy sajnos nem. A tandíj az elmúlt két évtizedben volt már a felsőoktatási reform varázsszere és a kormányzati népnyúzás jelképe is - olvasható a Népiskola blog legfrissebb bejegyzésében.


Tandíj lesz, csak "fordított önköltségnek" hívja majd a kormány?

"Közismert tény, hogy vannak olyan szavak, amelyeket a Fidesz törölt a szótárából. Gondoljunk csak a reformra (mostanság úgy tűnik, rehabilitálják), a megszorításra (fideszes neve kiigazítás), illetve a tandíjra. Ez utóbbit mostantól egyetemi tanulmányokra fordított önköltségnek hívják" - olvasható az Egyenlítő blogon.







Tandíj lesz, csak máshogy nevezi majd a kormány

Tandíj nagy valószínűséggel lesz, mégpedig nem azért, mert olyannyira igazságos lenne, hanem azért, mert minden bevételre szükség van a gazdasági ámokfutás folytatásához. Az pedig jól minősíti a Fidesz-kormány első 15 hónapját, hogy épp azt készülnek bevezetni, ami ellen 1995-től 2011-ig szabadságharcot folytattak - írja a Hírszerző.


Diplomaadó: honnan vette az ötletet Hoffmann Rózsa?

Utólagos tandíj bevezetését fontolgatja a kormány: a kiszivárgott tervek szerint nemcsak a "szerződésszegő", vagyis a külföldön munkát vállaló hallgatók, hanem a költségtérítéses szakokra jelentkezők is a diplomaszerzést követően, részletekben lennének kénytelenek visszafizetni képzésük költségeit az államnak. Ausztráliában húsz éve működik hasonló rendszer - igaz, ott a fizetésekhez szabják a törlesztőrészleteket.


Miért satírozta ki a felsőoktatást Orbán Viktor?

A fix árfolyamos végtörlesztésen, a luxusadón, a közmunkán és a stabilitási törvényen kívül több dologról is beszélt volna Orbán Viktor idénynyitó parlamenti felszólalásában, de néhány mondatot kihúzott az eredeti szövegből. Kimaradt például a felsőoktatás. Pedig a következő két-három évben nagy változások jönnek.


Magyar Bálint tandíjötletét vette elő a kormány?

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tandíjjavaslata igencsak hasonlít a Magyar Bálint minisztersége idején előkészített, de később a szocialisták által nem támogatott utólagos tandíjfizetéshez, írja a Népszabadság. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter pénteken az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: akiknek van diplomája, a fizetése egy részét adja egy alapnak, amelyből a következő generációt képzik. Hozzátette: koncepciók vannak erről, előterjesztés azonban még nincs.



Kudarcra van ítélve Hoffmann Rózsa terve az utólagos tandíjról?

Akár 10-12 millió forintot is fizethetnek a külföldi munkavállalást tervező egyetemisták a diplomáért, ha a kormány ősszel rábólint az elmúlt egy évben többször átdolgozott felsőoktatási koncepcióra. Az eduline által megkérdezett oktatási szakértő szerint ez "alkalmatlan eszköz egy valós problémára".