Megcsipkedte Orbánék oktatási terveit Gyurcsány a Facebookon

Felháborodott hangvételű Facebook-bejegyzéssel reagált a kormány felsőoktatási terveire a volt kormányfő.

  • Eduline

„Orbán kormánya 42 ezer helyett csak 25 ezer hallgatónak fizetné ki az egyetemi, főiskolai képzés költségeit. Ember, ugye érti? 42 ezer helyett csak 25 ezernek. Ez elképesztő” – áll Gyurcsány Ferenc bejegyzésében.

A volt miniszterelnök szerint az államilag finanszírozott jogászképzés teljes egészében megszűnne, „a jómódú jogászdinasztiák, az üzletemberek gyerekei ki tudják fizetni a képzés önköltségét, a bolti pénztáros, egy adminisztrátor, egy gépkocsivezető gyereke meg ne akarjon jogász lenni”.

„Nem lesz állami közgazdászképzés. Nem lesz állami zeneművészképzés Bartók országában” – írja. Gyurcsány Ferenc emlékeztet arra, hogy 2006-ban a szocialista kormány azt javasolta, hogy az első évre mindenki ingyenesen iratkozhasson be, a második évtől legyen kötelező az ötezer forintos tandíj, a legjobbaknak az állam fizessen ösztöndíjat, a gyengébb tanulók pedig egyre nagyobb hányadban fizessék maguk a költségeket.

„A mi rendszerünk teljesítményre és szociális helyzetre koncentrált, Orbáné mindentől függetlenül a gazdagnak jó, a szegénynek maga a pokol. Azt hiszem, elment a józan eszük. Lehet, hogy tényleg meghülyültek?” – írja.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.