Magyar Bálint tandíjötletét vette elő a kormány?

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tandíjjavaslata igencsak hasonlít a Magyar Bálint minisztersége idején előkészített, de később a szocialisták által nem támogatott utólagos tandíjfizetéshez, írja a Népszabadság. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter pénteken az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: akiknek van diplomája, a fizetése egy részét adja egy alapnak, amelyből a következő generációt képzik. Hozzátette: koncepciók vannak erről, előterjesztés azonban még nincs.

  • Eduline

Réthelyi hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetet kezelő, a jövőt szolgáló döntésnek kell születni. A miniszter arról nem beszélt, a költségtérítéseseket is érinti-e a diplomásadó, akik már egyszer fizettek a képzésükért, illetve mi lesz azokkal, akik diplomájukkal oklevelet nem igénylő munkakörben tudnak csak elhelyezkedni. A Magyar-Bálint féle eredeti koncepció lényege az volt, hogy az egyetem elvégzése után a hallgató részletekben megtéríti az államnak a képzési költségeit. A visszafizetés mértéke és ideje attól függött volna, kit mennyiért képeztek, és mekkora keresetre tett szer a diplomájával. Bizonyos jövedelemhatár alatt nem kellett volna fizetni.

Egyetemisták két előadás között. Fizethetnek ők is, a végzettek is
Kőrösparti Beatrix

A diplomásadó bevezetésének terve időről időre felmerül, de az ötlet eddig mindig elbukott. Korábban a Fidesz is ellene érvelt. Az ellenzők azt hangsúlyozták, hogy ez az adó igazságtalan, mert a bankvezető is fizet és a pedagógus is, a diplomások ráadásul megtérítik képzésük költségeit azzal, hogy adófizető polgárrá válnak. És mivel a diplomával magasabb jövedelemre lehet szert tenni, így az adófizetéssel a közös kasszához is nagyobb mértékben járulnak hozzá az oklevéllel rendelkezők.

„Az utólagos tandíjfizetés Európában kevéssé alkalmazott modell, ez inkább Ausztráliában jellemző - mondja a Népszabadságnak Polónyi István, oktatáskutató, hozzátéve, nehéz kitalálni, olyan hallgatói hozzájárulást, ami nem tandíj. A kutató szerint a tandíj minőségi munkára ösztönzi a hallgatót, és arra is hatása van, hogy időben diplomázzon. Réthelyi javaslatáról azt mondja, az utólagosan beszedett hallgatói hozzájárulás csak hosszú idő múlva jelentkezik a költségvetésben, hacsak nem veti ki a kormány adó formájában már akár jövőre. Polónyi szerint szomorú, hogy a készülő felsőoktatási törvénytervezet egy végtelen hosszú ötleteléssé vált, úgy, hogy az ötletek mögött nem sejlik fel a kormány koncepciója arról, mit vár a felsőoktatástól.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.