A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tandíjjavaslata igencsak hasonlít a Magyar Bálint minisztersége idején előkészített, de később a szocialisták által nem támogatott utólagos tandíjfizetéshez, írja a Népszabadság. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter pénteken az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: akiknek van diplomája, a fizetése egy részét adja egy alapnak, amelyből a következő generációt képzik. Hozzátette: koncepciók vannak erről, előterjesztés azonban még nincs.
Réthelyi hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetet kezelő, a jövőt szolgáló döntésnek kell születni. A miniszter arról nem beszélt, a költségtérítéseseket is érinti-e a diplomásadó, akik már egyszer fizettek a képzésükért, illetve mi lesz azokkal, akik diplomájukkal oklevelet nem igénylő munkakörben tudnak csak elhelyezkedni. A Magyar-Bálint féle eredeti koncepció lényege az volt, hogy az egyetem elvégzése után a hallgató részletekben megtéríti az államnak a képzési költségeit. A visszafizetés mértéke és ideje attól függött volna, kit mennyiért képeztek, és mekkora keresetre tett szer a diplomájával. Bizonyos jövedelemhatár alatt nem kellett volna fizetni.
A diplomásadó bevezetésének terve időről időre felmerül, de az ötlet eddig mindig elbukott. Korábban a Fidesz is ellene érvelt. Az ellenzők azt hangsúlyozták, hogy ez az adó igazságtalan, mert a bankvezető is fizet és a pedagógus is, a diplomások ráadásul megtérítik képzésük költségeit azzal, hogy adófizető polgárrá válnak. És mivel a diplomával magasabb jövedelemre lehet szert tenni, így az adófizetéssel a közös kasszához is nagyobb mértékben járulnak hozzá az oklevéllel rendelkezők.
„Az utólagos tandíjfizetés Európában kevéssé alkalmazott modell, ez inkább Ausztráliában jellemző - mondja a Népszabadságnak Polónyi István, oktatáskutató, hozzátéve, nehéz kitalálni, olyan hallgatói hozzájárulást, ami nem tandíj. A kutató szerint a tandíj minőségi munkára ösztönzi a hallgatót, és arra is hatása van, hogy időben diplomázzon. Réthelyi javaslatáról azt mondja, az utólagosan beszedett hallgatói hozzájárulás csak hosszú idő múlva jelentkezik a költségvetésben, hacsak nem veti ki a kormány adó formájában már akár jövőre. Polónyi szerint szomorú, hogy a készülő felsőoktatási törvénytervezet egy végtelen hosszú ötleteléssé vált, úgy, hogy az ötletek mögött nem sejlik fel a kormány koncepciója arról, mit vár a felsőoktatástól.
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
