A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tandíjjavaslata igencsak hasonlít a Magyar Bálint minisztersége idején előkészített, de később a szocialisták által nem támogatott utólagos tandíjfizetéshez, írja a Népszabadság. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter pénteken az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: akiknek van diplomája, a fizetése egy részét adja egy alapnak, amelyből a következő generációt képzik. Hozzátette: koncepciók vannak erről, előterjesztés azonban még nincs.
Réthelyi hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetet kezelő, a jövőt szolgáló döntésnek kell születni. A miniszter arról nem beszélt, a költségtérítéseseket is érinti-e a diplomásadó, akik már egyszer fizettek a képzésükért, illetve mi lesz azokkal, akik diplomájukkal oklevelet nem igénylő munkakörben tudnak csak elhelyezkedni. A Magyar-Bálint féle eredeti koncepció lényege az volt, hogy az egyetem elvégzése után a hallgató részletekben megtéríti az államnak a képzési költségeit. A visszafizetés mértéke és ideje attól függött volna, kit mennyiért képeztek, és mekkora keresetre tett szer a diplomájával. Bizonyos jövedelemhatár alatt nem kellett volna fizetni.
A diplomásadó bevezetésének terve időről időre felmerül, de az ötlet eddig mindig elbukott. Korábban a Fidesz is ellene érvelt. Az ellenzők azt hangsúlyozták, hogy ez az adó igazságtalan, mert a bankvezető is fizet és a pedagógus is, a diplomások ráadásul megtérítik képzésük költségeit azzal, hogy adófizető polgárrá válnak. És mivel a diplomával magasabb jövedelemre lehet szert tenni, így az adófizetéssel a közös kasszához is nagyobb mértékben járulnak hozzá az oklevéllel rendelkezők.
„Az utólagos tandíjfizetés Európában kevéssé alkalmazott modell, ez inkább Ausztráliában jellemző - mondja a Népszabadságnak Polónyi István, oktatáskutató, hozzátéve, nehéz kitalálni, olyan hallgatói hozzájárulást, ami nem tandíj. A kutató szerint a tandíj minőségi munkára ösztönzi a hallgatót, és arra is hatása van, hogy időben diplomázzon. Réthelyi javaslatáról azt mondja, az utólagosan beszedett hallgatói hozzájárulás csak hosszú idő múlva jelentkezik a költségvetésben, hacsak nem veti ki a kormány adó formájában már akár jövőre. Polónyi szerint szomorú, hogy a készülő felsőoktatási törvénytervezet egy végtelen hosszú ötleteléssé vált, úgy, hogy az ötletek mögött nem sejlik fel a kormány koncepciója arról, mit vár a felsőoktatástól.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
