LMP: a kormány tandíjat vezet be, és ellehetetleníti a diákokat

Az LMP véleménye szerint egyes felsőoktatási szakokon lényegileg csak tandíj ellenében lehetne tanulni a kormány tervei alapján, és az ellenzéki párt úgy látja: a kormány ellehetetleníti a fiatalok felemelkedését.

  • Eduline

A párt vasárnapi közleményében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államilag finanszírozott, új férőhelyelosztás-tervezetére hivatkozik, amelyet az egyetemeknek küldött el a tárca.

 

Az LMP úgy fogalmaz: "a Széll Kálmán Terv óta tudjuk, hogy egyetembezárásokat és radikális férőhelycsökkentést tervez a kormány, valamint a költségtérítést is a duplájára emelné. Mára az is kiderült, hogy egyes szakokon lényegileg csak tandíj ellenében lehetne tanulni."

 

Az LMP szerint a Fidesz végképp eltorlaszolja a fiatalok társadalmi felemelkedésének útját, amit történelmi bűnnek tartanak a magyar gyerekekkel, fiatalokkal és szüleikkel szemben. Úgy vélik: legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, bölcsész, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznének, itt szinte meg is szűnne az államilag finanszírozott képzés. Ezentúl csak a gazdagok gyerekéből lehetne történész, közgazdász, ügyvéd, agronómus vagy akár szociális munkás - fogalmaznak. 

Bár az elképzelések szerint az önköltségi árat megfizetni nem tudó családoknak rendelkezésére állna az emelt összegű diákhitel lehetősége, de az önköltségi ár az eddigi költségtérítés duplája lesz. "Ezt magyarul tandíjnak hívják. Ez ugyanaz, ami ellen a Fidesz, még ellenzékben, sikeres népszavazást indított" - írják.

 

Az LMP szerint az Orbán-kormány Kelet-Magyarország sorsa iránti közönyét jól mutatja, hogy a Miskolci Egyetem állami férőhelyei csaknem a felére olvadnának. A budapesti Corvinus, amelynek professzorai nem átallottak a Matolcsy-féle egykulcsos adó kudarcáról beszélni, még ennél is rosszabbul jár - áll a közleményben. 

Az egész terv két tévképzeten alapul az ellenzéki párt szerint: az egyik, hogy hatalmas diplomás-munkanélküliség van. Ez azonban nem igaz, a diploma a legjobb belépő a munkaerőpiacra - jegyzik meg. A másik, hogy a bölcsészek, jogászok alig-alig tudnak elhelyezkedni, ám a tények ezt is cáfolják - írja a párt. 

Az LMP szerint a főiskolai, egyetemi férőhelyszűkítés helyett a közoktatás fejlesztésével, a felsőoktatásban pedig minőségbiztosítással kell garantálni a képzés minőségét, mert nemcsak a diákoknak, hanem az országnak is érdeke a "kiművelt emberfők" sokasága.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.