Az LMP véleménye szerint egyes felsőoktatási szakokon lényegileg csak tandíj ellenében lehetne tanulni a kormány tervei alapján, és az ellenzéki párt úgy látja: a kormány ellehetetleníti a fiatalok felemelkedését.
A párt vasárnapi közleményében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államilag finanszírozott, új férőhelyelosztás-tervezetére hivatkozik, amelyet az egyetemeknek küldött el a tárca.
Az LMP úgy fogalmaz: "a Széll Kálmán Terv óta tudjuk, hogy egyetembezárásokat és radikális férőhelycsökkentést tervez a kormány, valamint a költségtérítést is a duplájára emelné. Mára az is kiderült, hogy egyes szakokon lényegileg csak tandíj ellenében lehetne tanulni." Az LMP szerint a Fidesz végképp eltorlaszolja a fiatalok társadalmi felemelkedésének útját, amit történelmi bűnnek tartanak a magyar gyerekekkel, fiatalokkal és szüleikkel szemben. Úgy vélik: legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, bölcsész, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznének, itt szinte meg is szűnne az államilag finanszírozott képzés. Ezentúl csak a gazdagok gyerekéből lehetne történész, közgazdász, ügyvéd, agronómus vagy akár szociális munkás - fogalmaznak. Bár az elképzelések szerint az önköltségi árat megfizetni nem tudó családoknak rendelkezésére állna az emelt összegű diákhitel lehetősége, de az önköltségi ár az eddigi költségtérítés duplája lesz. "Ezt magyarul tandíjnak hívják. Ez ugyanaz, ami ellen a Fidesz, még ellenzékben, sikeres népszavazást indított" - írják. Az LMP szerint az Orbán-kormány Kelet-Magyarország sorsa iránti közönyét jól mutatja, hogy a Miskolci Egyetem állami férőhelyei csaknem a felére olvadnának. A budapesti Corvinus, amelynek professzorai nem átallottak a Matolcsy-féle egykulcsos adó kudarcáról beszélni, még ennél is rosszabbul jár - áll a közleményben. Az egész terv két tévképzeten alapul az ellenzéki párt szerint: az egyik, hogy hatalmas diplomás-munkanélküliség van. Ez azonban nem igaz, a diploma a legjobb belépő a munkaerőpiacra - jegyzik meg. A másik, hogy a bölcsészek, jogászok alig-alig tudnak elhelyezkedni, ám a tények ezt is cáfolják - írja a párt. Az LMP szerint a főiskolai, egyetemi férőhelyszűkítés helyett a közoktatás fejlesztésével, a felsőoktatásban pedig minőségbiztosítással kell garantálni a képzés minőségét, mert nemcsak a diákoknak, hanem az országnak is érdeke a "kiművelt emberfők" sokasága.MTI
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
