Kudarcra van ítélve Hoffmann Rózsa terve az utólagos tandíjról?

Több mint ötvenháromezer hallgatót vettek fel az egyetemek és főiskolák államilag finanszírozott alap- és mesterszakokra, valamint felsőfokú szakképzésre júliusban. Idén még az érettségi és tanulmányi eredményeken, valamint a többletpontokat érő nyelvtudáson és versenyeredményeken múlt, hogy a jelentkezőnek a következő két-három évben kell-e fizetniük a képzésükért, néhány év múlva azonban – ha a kormány jelenlegi formájában fogadja el a felsőoktatási tervezetet – az állammal kötött szerződés nélkül senki nem tanulhat ingyen.

Aki külföldön akar dolgozni, fizetni fog a diplomáért

„Terveink szerint az állam a finanszírozott helyekre pályázókkal különböző tartalmú szerződéseket fog kötni. A cél az, hogy a fiatal diplomás valamit visszajuttasson a közösségnek. Nem feltétlenül forintot, hanem azt, hogy bizonyos ideig annak a közösségnek a javára fejtse ki a tevékenységét” – mondta Hoffmann Rózsa hétfői sajtótájékoztatóján.

Vagyis aki vállalja, hogy a diploma megszerzését követően Magyarországon helyezkedik el, annak továbbra sem kell majd fizetnie a tanulásért, azok számára azonban, akik külföldi munkavállalást terveznek, több millió forintba kerülhet a felsőfokú oklevél. Az államtitkárság további részleteket egyelőre nem akart közölni a tervvel kapcsolatban, a „különböző tartalmú szerződések” kötése azonban – nagy valószínűséggel – azt jelenti, hogy a belföldön töltött aktív évek számától is függ majd, ki kap száz százalékos, és ki kap kisebb „engedményt” a költségtérítésből.

Egyetért, nem ért egyet

Az oktatási államtitkár szerint a tervvel a hallgatók és a felsőoktatási intézmények vezetői is egyetértenek, „ahogy a szociális konzultáció kérdéseire adott válaszok is erre utalnak”. Az eduline megkereste a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), és bár Nagy Dávid elnök azt válaszolta, amíg nem ismerik a részleteket, addig nem reagálnak az államtitkárság nyilatkozatára, azt kiemelte, hogy ők mindig is a tandíjmentes felsőoktatás mellett álltak ki, és „ez most is így van”. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete mindössze annyit reagált kérdésünkre, hogy "bizonyos körülmények között elképzelhető a visszafizetési kötelezettség", de állásfoglalásukat azután fogják közzétenni, hogy a kormánytól hivatalos tájékoztatást kapnak.

Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint a szerződéskötés alkalmatlan eszköz egy valós problémára. "Ez egy ösztönzőnek álcázott kényszerítő módszer. Ilyen alapon Nagy-Britannia és Németország is arra kényszeríthetné a brit és német cégek magyarországi üzemeiben dolgozó vezetőit, hogy fizessék vissza a képzésük költségeit. Kérdés egyébként, hogy az Európai Unióban - ahol szabadon áramlik a munkaerő - lehet-e ilyen döntést hozni" - mondta a szakember, aki elképzelhetőnek tartja, hogy azok a hallgatók, akik külföldi munkavállalást terveznek, ilyen feltételek mellett inkább valamelyik külföldi egyetemet választják.

Polónyi István oktatáskutató ezzel ellentétben a tandíjas rendszerek pártján áll, szerinte a felsőoktatás támogatásának tudatosabbnak kell lennie, „a tandíjnak pedig megvan az az előnye, hogy irányíthatóvá teszi a rendszert”. „Egy országnak sem éri meg kitaníttatni a diákokat, ha azután külföldön dolgoznak. A szerződéses megoldás lehetővé tenné, hogy azok, akik aláírnak egy megállapodást az állammal arról, hogy a diploma megszerzését követően itthon vállalnak munkát, továbbra is térítésmentesen tanulhassanak” – nyilatkozta korábban az eduline-nak.

Már a rezidenseknél sem működött

Hoffmann Rózsa bejelentésének időzítése egyébként is meglepő, a rezidenseknek és szakgyógyszerészjelölteknek kiírt ösztöndíjpályázat kudarca ugyanis alig egy hete vált egyértelművé. Az egészségügyi államtitkárság júliusban jelentette be, hogy öt évig havi nettó százezer forintos támogatást kapnak az államtól azok a jelöltek, akik vállalják, hogy legalább tíz évig a magyar állami egészségügyben dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.

Ha mégis magán- vagy külföldi kórházban, rendelőintézetben, kutatóközpontban helyezkednek el, az ösztöndíj összegét időarányosan, kamatokkal együtt vissza kell fizetniük. Augusztus 29-ig 620 helyre mindössze 124 szakorvos- és 17 szakgyógyszerészjelölt jelentkezett, Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke pedig úgy nyilatkozott, az ehhez hasonló kormányzati lépéseknek nem lesz hatása a külföldi munkát vállaló friss diplomásokra.

Mennyit fizethetnek azok, akik külföldön vállalnak munkát? A legrosszabbul az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakra felvételiző diákok járnak majd – a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzéséért szemeszterenként 975 ezer forintot kell fizetni. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a leendő gyógyszerészek 730 ezer forintért tanulhatnak, vagyis a diploma - tankönyvek és tanszerek nélkül - legalább 10-12 millió forintba kerül. A művészeti és gazdasági szakok is drágák: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányán 800 ezer forint egy szemeszter, a Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, az IBS Nemzeközi Üzleti Főiskola gazdálkodási és menedzsment képzésért pedig 687 500 forintot kell átutalni – félévenként.

Szabó Fruzsina

eduline