A HECS-nek becézett, 1989-ben bevezetett „felsőoktatási hozzájárulási rendszer” a teljes tandíjmentességet váltotta fel az ausztráliai egyetemeken és főiskolákon. Az 1989/1990-es tanévtől – tanulmányi eredménytől és szociális helyzettől függetlenül – minden hallgatónak fizetnie kell az oktatásért, mindössze annyi „könnyítést” kaptak, hogy eldönthetik, mikor kezdik meg a törlesztést.
A hallgatók több lehetőség közül választhatnak: húsz százalékos „kedvezményt” kapnak, ha előre befizetik az adott szemeszterre vonatkozó tandíjat, vagy ha legalább egy részét átutalják az intézménynek, a többit pedig később, részletekben törlesztik. Ha úgy döntenek, hogy a tanulmányaik teljes költségét utólag fizetik, „hozzájárulási adósságot” halmoznak fel, amit elhelyezkedésük után kell megtéríteniük.
Milliókba kerül a diploma
Stiller Ákos
A törlesztést akkor kell elkezdeniük, ha a fizetésük eléri a 45 ezer dollárt, vagyis a kilencmillió forintot. A havi részlet összege is jövedelemarányos: azoktól a pályakezdőktől, akik 45-50 ezer dollárt keresnek, a bérük négy százalékát vonják le, míg azoktól, akik legalább 83 ezer dollárt, vagyis 16-17 millió forintot visznek haza, nyolc százalékot.
Az 1996 után végzett pályakezdők ennél is rosszabbul jártak, akkor negyven százalékkal emelték az utólagos tandíj összegét – igaz, ezzel egy időben változtattak is a rendszeren. Az egyetemi szakokat három csoportba osztották aszerint, hogy mennyire piacképesek, a pályakezdők milyen fizetésre számíthatnak. Ez alapján a jogászoknak és az orvosoknak kell a legtöbbet fizetniük, míg a pedagógusok és a művészeti szakok végzettei rövidebb ideig vagy alacsonyabb részletekkel törleszthetik az adósságukat.
2013-tól a cseh egyetemisták sem tanulhatnak ingyen
A cseh kormány 2013-tól tenné fizetőssé a felsőoktatást: a hallgatóknak szemeszterenként átlagosan tízezer koronát, vagyis 110-120 ezer forintot kellene átutalniuk az adott egyetemnek vagy főiskolának. A kabinet ezzel együtt bevezetné az utólagos tandíjat is: a rászoruló egyetemisták költségtérítésének kifizetését bankok vállalnák át, a végzettek csak azután kezdenék el törleszteni adósságukat, hogy fizetésük elérte az országos átlagbért.
Tandíj ellenes tüntetés 2007-ben. Mégis lesz, csak más néven?
Stiller Ákos
Jelenleg az állami egyetemek és főiskolák képzései ingyenesek, egy hallgató oktatása a cseh államnak átlagosan hárommillió koronába kerül. A diákoknak csak akkor kell fizetniük, ha túllépik a meghatározott tanulmányi időt, egy hároméves alapképzés elvégzésére például maximum négy évet kapnak.
A csehországi tandíjakról és a kormányzati tervekről itt olvashasz.
| Mit terveznek itthon?Három - tandíjfizetéssel kapcsolatos - kormányzati terv is kiszivárgott az elmúlt hetekben, igaz, ezek közül csak egyet erősített meg az oktatási államtitkárság. Az már most biztos, hogy az államilag támogatott helyre pályázókkal az állam szerződéseket fog kötni: aki vállalja, hogy a diploma megszerzését követő években Magyarországon fog dolgozni, az továbbra is ingyen tanulhat, míg azok, akik külföldi munkavállalást terveznek, kizárólag önköltséges szakokra felvételizhetnek. Radó Péter oktatáspolitikai elemező az eduline-nak úgy nyilatkozott, ez alkalmatlan eszköz egy valós problémára. "Kérdés egyébként, hogy az Európai Unióban - ahol szabadon áramlik a munkaerő - lehet-e ilyen döntést hozni" - mondta a szakember, aki elképzelhetőnek tartja, hogy azok a hallgatók, akik külföldi munkavállalást terveznek, ilyen feltételek mellett inkább valamelyik külföldi egyetemet választják.A másik két kormányzati tervről egyelőre jóval kevesebbet lehet tudni: Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter szerint szóba került a diplomásadó bevezetése, ezzel egy időben az is kiderült, hogy új diákhitelrendszer kiépítésén dolgozik a Nemzetgazdasági Minisztérium, a költségtérítéses szakok árát ugyanis jelentősen felemelik - elképzelhető, hogy már 2012-től. |
eduline
