Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Több németországi tartományban ingyenes a felsőoktatás, míg az amerikai és brit diákoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha egyetemre szeretnének járni. Uránajártunk, külföldön mennyibe kerül a tanulás.
Németországban az állam egyáltalán nem rendelkezik a tandíjak felett, így az egyes tartományok maguk határoznak arról, hogy az egyetemeken és főiskolákon pontosan mennyit kell fizetni. Számos intézmény évente 1375 dollárnak megfelelő összeget, azaz 275 ezer forintot kér a hallgatóktól, így van ez Bajoroszágban, Baden-Württembergben és Hamburgban is – utóbbi két tartományban azonban a tervek szerint 2012-re megszűnik a tandíj. Sok helyen már most sem kell fizetni a tanulásért, Berlinben és Brandenburgban például eddig is ingyenes volt a felsőoktatás.

Nagy-Britanniában 1998-ban vezették be az egységes, egész országra kiterjedő tandíjat; ekkor évente 1600 dollárnak megfelelő összeget, vagyis körülbelül 320 ezer forintot fizettek a hallgatók. 2004-ben a brit kormány lehetőséget adott az egyetemeknek és főiskoláknak arra, hogy az éves tandíjat 4800 dollárra emeljék – a maximálisan kiszabható összeg később folyamatosan nőtt.
A Cambridge az idei tanévben például – függetlenül attól, hogy valaki bölcsésznek, orvosnak vagy jogásznak készül – egységesen 5400 dollárt, vagyis valamivel több mint 1 millió forintot kér a hallgatóktól. Az alapképzés tandíját viszont 2012-ben drasztikusan megemelik: országszerte egységesen 14,5 ezer dollárt, vagyis 2 millió 880 ezer forintot kell majd fizetni évente. A magasabb szintű tanulmányok még többe kerülnek majd: az Oxfordon egyes mesterképzésekért – például a politológus, valamint néhány orvosi szakon – már ma is 30–40 ezer dollárt kell fizetni. Mennyibe kerül egy tanév a világ legjobb egyetemein? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Az Egyesült Államokban is területenként változó, ki mennyi tandíjat fizet. Egyes intézményekben csupán évi 5 ezer dollárba kerül az oktatás, míg máshol a határ a csillagos ég: van olyan egyetem, ahol akár 50 ezer dollárt, vagyis 10 millió forintot is elkérnek a diákoktól.
A különbségek nagyok: míg az elsőéves orvostanhallgatóknak Massachusetts-ben 8000 dollárt, azaz 1 millió 600 ezer forintot kell fizetniük, a Harvardon 35 ezer dollárba, vagyis 7 millió forintba kerül egy tanév. Az Egyesült Államok vezető egyetemén a jogon 44 ezer, míg az üzleti karon 46 ezer dollárt kérnek két szemeszterért. A pennsylvaniai egyetemen az alapképzés egységesen 40 ezer dollárba kerül, a jogi mesterképzésért viszont már jóval többet, 48 ezer dollárt kell fizetni.| Utólagos tandíj bevezetését fontolgatja a kormány: a kiszivárgott tervek szerint nemcsak a "szerződésszegő", vagyis a külföldön munkát vállaló hallgatók, hanem a költségtérítéses szakokra jelentkezők is a diplomaszerzést követően, részletekben lennének kénytelenek visszafizetni képzésük költségeit az államnak. Ausztráliában húsz éve működik hasonló rendszer - igaz, ott a fizetésekhez szabják a törlesztőrészleteket. Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.