Osztolykán Ágnes, a parlament oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke közleményében azt írta, a felsőoktatás rendszerváltás után lezajlott demokratizálódása viszonylag széles rétegek előtt nyitotta meg a társadalmi felemelkedés lehetőségét, és "a társadalmi mobilitás amúgy is szűk csatornáinak tehát nem szabad tovább szűkülniük". A LMP-s politikus szerint csak egyetérteni lehet azzal a kormányzati szándékkal, hogy a felsőoktatás minden területén - oktatás, kutatás, intézményi irányítás - kiemelt szerepet kapjon a minőség. "Arról kell szólnia a törvénykoncepció vitájának, hogy a társadalmi mobilitás lehetősége és a minőség követelménye hogyan egyeztethető össze" - szögezte le.
Megjegyezte: komoly dilemmák sora vár feloldásra, például a hallgatói önkormányzatok jogait semmi szín alatt nem szabad csorbítani, ugyanakkor biztosítani kell a hallgatói önkormányzatok eddiginél nagyobb átláthatóságát és a tényleges hallgatói részvételt.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdán jelentette be, hogy elkészült az új felsőoktatási törvény vitaanyaga, az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.
Közölte: az új törvény megalkotásának célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása, valamint az intézményrendszer gazdaságos működtetése, és hozzátette, értékalapú új felsőoktatási rendszert szeretnének kialakítani. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé.
Hiller István (MSZP) volt oktatási miniszter szerint a felsőoktatási törvény koncepciója minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, és nem szolgálja a felsőoktatás ügyét. A szocialista képviselő szerint a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. A politikus felszólította Réthelyi Miklós oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztert, hogy miután megismerte a koncepciót, vonja azt vissza.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) is reagált a vitairatra, és közölte: a felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának csökkenését nem lehet a hallgatókra áthárítani, és azokat kell lecserélni, akik felelősek a felsőoktatás színvonalának csökkentéséért, és nem készítették fel a hallgatókat megfelelő szinten hivatásukra. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) pedig - ahogy azt Szendrő Péter, a szerveződés elnöke elmondta - szeretné elérni, hogy a tudományos diákköri mozgalom megfelelő súllyal szerepeljen a felsőoktatási törvényben.
Az Index hírportál pénteken azt írta, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a X. Országos Neveléstudományi Konferencián "többször is érzékeltette, hogy nem tud azonosulni a Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár által képviselt irányzattal, de nincs ráhatása a KDNP-s irányvonalra". A portál szerint a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter "csak reménykedni tud, hogy puszta revansvágyból a következő időszakban nem fogják tönkretenni azt, amit az elmúlt években eredményként könyvelhetett el a hazai oktatásügy".
Az Index szerint Pokorni a konferencia megnyitóján mondott beszédében kiemelte, hogy véleménye szerint a felsőoktatás bolognai rendszerét mindenképp meg kell tartani, mert nincs alternatívája. (A vitairat bemutatásakor Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár azt mondta, rábíznák az oktatásban érdekeltekre, hogy döntsék el, mi szolgálja inkább az eredeti bolognai folyamat megvalósulását, és lehetőséget kívánnak adni arra, hogy ott, ahol azt látják jobb megoldásnak, akár az egyciklusú képzésre is visszatérjenek.)
MTI
