Mit szólnak a pártok az új felsőoktatási törvény tervezetéhez?

A Lehet Más a Politika örül, hogy társadalmi vita kezdődik a felsőoktatási törvény koncepciójáról, Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter visszavonná a tervezetet, Pokorni Zoltán egykori tárcavezető pedig csak reméli, hogy az oktatási államtitkárság nem teszi majd tönkre az elmúlt évek felsőoktatási eredményeit. Politikusok az új felsőoktatási törvény vitairatáról.

  • Eduline

Osztolykán Ágnes, a parlament oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke közleményében azt írta, a felsőoktatás rendszerváltás után lezajlott demokratizálódása viszonylag széles rétegek előtt nyitotta meg a társadalmi felemelkedés lehetőségét, és "a társadalmi mobilitás amúgy is szűk csatornáinak tehát nem szabad tovább szűkülniük". A LMP-s politikus szerint csak egyetérteni lehet azzal a kormányzati szándékkal, hogy a felsőoktatás minden területén - oktatás, kutatás, intézményi irányítás - kiemelt szerepet kapjon a minőség. "Arról kell szólnia a törvénykoncepció vitájának, hogy a társadalmi mobilitás lehetősége és a minőség követelménye hogyan egyeztethető össze" - szögezte le.

Megjegyezte: komoly dilemmák sora vár feloldásra, például a hallgatói önkormányzatok jogait semmi szín alatt nem szabad csorbítani, ugyanakkor biztosítani kell a hallgatói önkormányzatok eddiginél nagyobb átláthatóságát és a tényleges hallgatói részvételt.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerdán jelentette be, hogy elkészült az új felsőoktatási törvény vitaanyaga, az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.

Közölte: az új törvény megalkotásának célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása, valamint az intézményrendszer gazdaságos működtetése, és hozzátette, értékalapú új felsőoktatási rendszert szeretnének kialakítani. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé.

Hiller István (MSZP) volt oktatási miniszter szerint a felsőoktatási törvény koncepciója minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, és nem szolgálja a felsőoktatás ügyét. A szocialista képviselő szerint a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése. A politikus felszólította Réthelyi Miklós oktatásért is felelős nemzeti erőforrás minisztert, hogy miután megismerte a koncepciót, vonja azt vissza.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) is reagált a vitairatra, és közölte: a felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának csökkenését nem lehet a hallgatókra áthárítani, és azokat kell lecserélni, akik felelősek a felsőoktatás színvonalának csökkentéséért, és nem készítették fel a hallgatókat megfelelő szinten hivatásukra. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) pedig - ahogy azt Szendrő Péter, a szerveződés elnöke elmondta - szeretné elérni, hogy a tudományos diákköri mozgalom megfelelő súllyal szerepeljen a felsőoktatási törvényben.

Az Index hírportál pénteken azt írta, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a X. Országos Neveléstudományi Konferencián "többször is érzékeltette, hogy nem tud azonosulni a Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár által képviselt irányzattal, de nincs ráhatása a KDNP-s irányvonalra". A portál szerint a Fidesz alelnöke, korábbi oktatási miniszter "csak reménykedni tud, hogy puszta revansvágyból a következő időszakban nem fogják tönkretenni azt, amit az elmúlt években eredményként könyvelhetett el a hazai oktatásügy".

Az Index szerint Pokorni a konferencia megnyitóján mondott beszédében kiemelte, hogy véleménye szerint a felsőoktatás bolognai rendszerét mindenképp meg kell tartani, mert nincs alternatívája. (A vitairat bemutatásakor Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár azt mondta, rábíznák az oktatásban érdekeltekre, hogy döntsék el, mi szolgálja inkább az eredeti bolognai folyamat megvalósulását, és lehetőséget kívánnak adni arra, hogy ott, ahol azt látják jobb megoldásnak, akár az egyciklusú képzésre is visszatérjenek.)

MTI
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.