Magyarországon átlagosan 13 százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi munkavállaló, és a pályán eltöltött évek számával a nemek közötti bérszakadék egyre szélesebb - derül ki az egyik hazai állásportál által készíttetett felmérésből.
Az összefoglaló szerint míg a pályakezdők esetében a férfi és a női bérek közötti különbség 8 százalék, addig több mint 6 éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött a nők már átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.
A fizetési olló a topmenedzserek között nyílik a legszélesebbre: itt átlagosan 27 százalékos a különbség a férfiak javára. A felmérés adatai szerint a pénzügyi menedzserek körében a nők átlagosan 45 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, az ügyvezető igazgatóknál a különbség 43, a gazdasági- és pénzügyi igazgatók esetében 39 százalék. A HR és marketing igazgatók között a nők fizetési hátránya átlagosan 35 százalék.Hasonlóan éles a megkülönböztetés az érettségi nélküli munkavállalók körében is, a jövedelmi különbség itt 22 százalék. Érettségivel és egyetemi diplomával az átlagos eltérés 14 százalék. A Workania adatai szerint az állami alkalmazottak körében a legkisebb a nemek közti bérkülönbség: a rendőröknél átlagosan 9, a tanároknál 5 százalékkal keresnek kevesebbet a hölgyek. Az iskolaigazgatók körében nincs számottevő különbség a két nem között, míg az orvosok esetében a nők átlagosan 3 százalékkal többet keresnek a férfiaknál.A kutatás szerint, bár kevés területen, de előfordul, hogy a női munkavállalók magasabb bérre számíthatnak: az asszisztensek körében átlagosan 8, az érettségivel rendelkező pénztárosok esetében 10, a szintén érettségivel rendelkező termékmenedzsereknél 4 százalék, az egyetemi diplomával rendelkező könyvelőknél 5, az ugyanilyen végzettséggel rendelkező gyógyszerészeknél és pszichológusoknál 9, illetve 11 százalék a nők bérelőnye a férfiakkal szemben.mtiA sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
