Magyarországon átlagosan 13 százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi munkavállaló, és a pályán eltöltött évek számával a nemek közötti bérszakadék egyre szélesebb - derül ki az egyik hazai állásportál által készíttetett felmérésből.
Az összefoglaló szerint míg a pályakezdők esetében a férfi és a női bérek közötti különbség 8 százalék, addig több mint 6 éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött a nők már átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.
A fizetési olló a topmenedzserek között nyílik a legszélesebbre: itt átlagosan 27 százalékos a különbség a férfiak javára. A felmérés adatai szerint a pénzügyi menedzserek körében a nők átlagosan 45 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, az ügyvezető igazgatóknál a különbség 43, a gazdasági- és pénzügyi igazgatók esetében 39 százalék. A HR és marketing igazgatók között a nők fizetési hátránya átlagosan 35 százalék.Hasonlóan éles a megkülönböztetés az érettségi nélküli munkavállalók körében is, a jövedelmi különbség itt 22 százalék. Érettségivel és egyetemi diplomával az átlagos eltérés 14 százalék. A Workania adatai szerint az állami alkalmazottak körében a legkisebb a nemek közti bérkülönbség: a rendőröknél átlagosan 9, a tanároknál 5 százalékkal keresnek kevesebbet a hölgyek. Az iskolaigazgatók körében nincs számottevő különbség a két nem között, míg az orvosok esetében a nők átlagosan 3 százalékkal többet keresnek a férfiaknál.A kutatás szerint, bár kevés területen, de előfordul, hogy a női munkavállalók magasabb bérre számíthatnak: az asszisztensek körében átlagosan 8, az érettségivel rendelkező pénztárosok esetében 10, a szintén érettségivel rendelkező termékmenedzsereknél 4 százalék, az egyetemi diplomával rendelkező könyvelőknél 5, az ugyanilyen végzettséggel rendelkező gyógyszerészeknél és pszichológusoknál 9, illetve 11 százalék a nők bérelőnye a férfiakkal szemben.mtiKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
