A női és férfi bérek közötti szakadék nő az évek számával

Magyarországon átlagosan 13 százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi munkavállaló, és a pályán eltöltött évek számával a nemek közötti bérszakadék egyre szélesebb - derül ki az egyik hazai állásportál által készíttetett felmérésből.

  • Eduline

Az összefoglaló szerint míg a pályakezdők esetében a férfi és a női bérek közötti különbség 8 százalék, addig több mint 6 éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött a nők már átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.

A fizetési olló a topmenedzserek között nyílik a legszélesebbre: itt átlagosan 27 százalékos a különbség a férfiak javára. A felmérés adatai szerint a pénzügyi menedzserek körében a nők átlagosan 45 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, az ügyvezető igazgatóknál a különbség 43, a gazdasági- és pénzügyi igazgatók esetében 39 százalék. A HR és marketing igazgatók között a nők fizetési hátránya átlagosan 35 százalék.

Hasonlóan éles a megkülönböztetés az érettségi nélküli munkavállalók körében is, a jövedelmi különbség itt 22 százalék. Érettségivel és egyetemi diplomával az átlagos eltérés 14 százalék. A Workania adatai szerint az állami alkalmazottak körében a legkisebb a nemek közti bérkülönbség: a rendőröknél átlagosan 9, a tanároknál 5 százalékkal keresnek kevesebbet a hölgyek. Az iskolaigazgatók körében nincs számottevő különbség a két nem között, míg az orvosok esetében a nők átlagosan 3 százalékkal többet keresnek a férfiaknál.

A kutatás szerint, bár kevés területen, de előfordul, hogy a női munkavállalók magasabb bérre számíthatnak: az asszisztensek körében átlagosan 8, az érettségivel rendelkező pénztárosok esetében 10, a szintén érettségivel rendelkező termékmenedzsereknél 4 százalék, az egyetemi diplomával rendelkező könyvelőknél 5, az ugyanilyen végzettséggel rendelkező gyógyszerészeknél és pszichológusoknál 9, illetve 11 százalék a nők bérelőnye a férfiakkal szemben.

mti
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.