A felnőttek közel 8 százaléka vesz részt valamilyen képzésben Magyarországon

A 25 és 64 év közötti korosztály tanulási kedvét mérték fel az EU friss statisztikáiban, Magyarország a tizedik helyen áll.

  • Tornyos Kata

Az élethosszig tartó tanulásról készít minden évben felmérést az Eurostat. Azt nézik meg, hogy a 25 és 64 év közötti korosztály hány százaléka vesz részt valamilyen felnőtt képzésben az európai országokban.

Magyarország a 10. helyen áll

A 2022-es évről szóló statisztikák szerint Magyarországon a felmért korosztály 7,9 százaléka képezi magát valamilyen területen.

Magyarországot Lengyelország, Románia, majd Horvátország követi, a legrosszabbul Szerbia teljesített. Első helyen Svédország áll, ott a felnőttek 36,2 százaléka tanul, őket követi Dánia, Hollandia és Finnország. Az összes ország statisztikáját itt találjátok:

Általában a felnőttkori tanulás minden céltudatos tanulási tevékenységet magába foglal, legyen az formális vagy informális, a lényeg, hogy a célja az, hogy a résztvevők tudását, készségeit és kompetenciáit fejlesszék. A tanulás szándéka vagy célja különbözteti meg ezeket a tevékenységeket a nem tanulási tevékenységektől, például a kulturális vagy sporttevékenységektől.

A felnőttkori tanulás fontos a munkaerő-piacon tapasztalható digitalizáció és automatizálás szempontjából. Az alkalmazottaknak alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, és új digitális készségeket kell elsajátítaniuk, és néhány esetben teljesen át kell képezniük magukat, mivel egyes szakmák a technikai fejlődés miatt idővel megszűnnek majd.

A felnőttkori tanulás javíthatja a foglalkoztathatóságot, ösztönönzi az innovációt, biztosítja a társadalmi megbecsültséget, és csökkenti a digitális készségek terén fennálló szakadékot. A felnőttkori tanulás fontosságát tükrözi az az uniós szintű célkitűzés, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60%-a vegyen részt valamilyen képzésben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.