Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az élethosszig tartó tanulásról készít minden évben felmérést az Eurostat. Azt nézik meg, hogy a 25 és 64 év közötti korosztály hány százaléka vesz részt valamilyen felnőtt képzésben az európai országokban.
Magyarország a 10. helyen áll
A 2022-es évről szóló statisztikák szerint Magyarországon a felmért korosztály 7,9 százaléka képezi magát valamilyen területen.
Magyarországot Lengyelország, Románia, majd Horvátország követi, a legrosszabbul Szerbia teljesített. Első helyen Svédország áll, ott a felnőttek 36,2 százaléka tanul, őket követi Dánia, Hollandia és Finnország. Az összes ország statisztikáját itt találjátok:
Általában a felnőttkori tanulás minden céltudatos tanulási tevékenységet magába foglal, legyen az formális vagy informális, a lényeg, hogy a célja az, hogy a résztvevők tudását, készségeit és kompetenciáit fejlesszék. A tanulás szándéka vagy célja különbözteti meg ezeket a tevékenységeket a nem tanulási tevékenységektől, például a kulturális vagy sporttevékenységektől.
A felnőttkori tanulás fontos a munkaerő-piacon tapasztalható digitalizáció és automatizálás szempontjából. Az alkalmazottaknak alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, és új digitális készségeket kell elsajátítaniuk, és néhány esetben teljesen át kell képezniük magukat, mivel egyes szakmák a technikai fejlődés miatt idővel megszűnnek majd.
A felnőttkori tanulás javíthatja a foglalkoztathatóságot, ösztönönzi az innovációt, biztosítja a társadalmi megbecsültséget, és csökkenti a digitális készségek terén fennálló szakadékot. A felnőttkori tanulás fontosságát tükrözi az az uniós szintű célkitűzés, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60%-a vegyen részt valamilyen képzésben.
