Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján a járványhelyzetre tekintettel, szigorú óvintézkedések mellett májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel. A minisztériumi javaslatról a jövő héten születhet kormánydöntés.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy: a gazdaság újraindításához nagy szükség van a versenyképes szaktudással bíró, tehetséges fiatalokra. Azt is elmondta, hogy a javaslatban szigorú feltételeket határoztak meg a vizsgáztatásokhoz.
„A szakképzési rendszer átalakítása most talán fontosabb, mint valaha, ezért folytatjuk az ezzel kapcsolatos munkát, a fiatalokat pedig azzal is támogatni kívánjuk, hogy egy átgondolt, biztonságos, a jelenlegi különleges elvárásoknak megfelelő rendszerben tehessék le a vizsgáikat" – mondta Schanda Tamás.
A javaslat alapján a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban kell megszervezniük az intézményeknek. A gyakorlati vizsgákat az iskolák által meghatározott időpontban - lehetőség szerint - májusban tarthatják meg. Ezeket a vizsgákat is, az érettségihez hasonlóan kis létszámmal, a vizsgázók közötti megfelelő védőtávolság biztosításával, a biztonsági előírások betartásával kell megszervezni és lebonyolítani.
A tervek szerint a szóbeli vizsga eredménye nélkül kell megállapítani a vizsga végeredményét. A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben a kötelező szakmai gyakorlat legalább 60 százalékát teljesítették. Fontos információ, hogy a vizsgára bocsátás feltételeként előírt okiratok (például nyelvvizsga, jogosítvány) bemutatása nem kötelező, sikeres vizsga esetén a bizonyítványt azok hiányában is ki kell állítani.
A szakmai javaslatban kitérnek arra is, hogy mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló vizsga nem szervezhető, ezeket a vizsgákat a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell megtartani. A javító- és pótlóvizsgák letételének lehetősége kapcsán megszabott, idén júniusban lejáró egy éves határidő a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakának utolsó napjáig meghosszabbodik.
Ha a kezdeményezést elfogadják, akkor igazoltnak kell tekinteni azoknak a tanulóknak a hiányzását, akik a veszélyhelyzetre tekintettel valamely vizsgatevékenységen nem vesznek részt, és számukra a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező vizsgalehetőséget kell biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának.
A jelenlegi nehéz helyzet sok kreativitást szabadított fel a tanárokban
Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a tanárok innovációs erejére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.