A jelenlegi nehéz helyzet sok kreativitást szabadított fel a tanárokban

Pléh Csaba a távoktatásról és annak hatásairól beszélt az mta.hu-nak – szúrta ki a hvg.hu. A jelenlegi nehéz helyzet megmutatta, milyen sok kezdeményezőkészség és önállóság van az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban – mondja Pléh Csaba. Szerinte a Magyar Tudományos Akadémia támogathatná a járványhelyzetben elsajátított képességek megőrzését és fejlesztését egy olyan intézet alapításával, mely összefogná a gyakorló tanárokat, kutatókat és folyamatosan és hivatásszerűen a tantervfejlesztéssel foglalkozna.

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet rámutatott, hogy mi mindenre képesek a tanárok és az iskolarendszer, beleértve a diákokat és a szülőket is. Bár eleinte úgy tűnt, hogy káosz és összeomlás lesz az eredmény, kiderült, hogy a tanári innováció mértéke milyen nagy – mondja. Véleménye szerint nagyon sok energia szabadul fel, rengeteg az új eszköz, az új felület és ezeknek a kezelése során mind a diákok és a tanárok sokféle új tudásra tesznek szert. Pléh Csaba elmondta, hogy megbecsültségük hiánya ellenére a tanárok igen jól képzett értelmiségiek és most kiderül, hogy képesek új helyzetek megoldására.

Szerinte a sok negatív történés ellenére a tanárokban megmaradt az új körülményekkel való megküzdés képessége és erre lehetne építkezni. „Az oktatási kormányzat békés körülmények között is sokkal jobban építhetne a pedagógusok innovációs erejére és kezdeményezéseire” – emeli ki. Úgy látja, hogy a világjárvány után számos olyan terület lesz, ahol a most elsajátított képességeket a továbbiakban is használják majd. A szakember az oktatásban ennek három szintjét látja. Az első a tanárok kezdeményezőkészsége, a második a tartalom, vagyis, hogy majd a visszaálló hagyományos oktatásban is meg kell őrizni a most kialakított eljárásokat. Úgy véli, hogy a mai diákoknak nem okoz gondot, hogy például digitális házi feladatokat kapjanak.

A digitális tartalmak alkalmazásával nagyon sokat tehetünk a tudományos értelemben vett kritikai szellem alakításáért is: a diákok megtanulhatják például, hogyan különböztessenek meg érvelési módokat, hogyan vehetik észre a logikai ugrásokat, félrevezetéseket, leegyszerűsítéseket.

-mondja. A harmadik megőrizendő dolog az integráció és a minőségbiztosítás. Véleménye szerint minőségbiztosításban lehet szerepe a Magyar Tudományos Akadémiának. Az MTA minősíthetné a digitális tartalmakat és garanciát nyújthatna arra, hogy ezek a tartalmak megfelelőek. Erre a célra létre lehetne hozni egy virtuális tanterv- és tananyagfejlesztési intézetet – mondja.

Pléh Csaba a NAT-tal kapcsolatban elmondta, hogy szerinte az oktatásirányításból hiányzik a rendszeres, tudományos alapú tantervfejlesztési munka. Ebben is vezető szerepet játszhatna az MTA, létrehozhatnának egy gyakorló tanárokat, tantervelméleti kutatókat és neveléstudományi szakembereket összefogó, 40-50 fős kutatóintézet, amely folyamatosan és hivatásszerűen tantervfejlesztéssel foglalkozna. A szakember szerint a tanárok erőfeszítéseinek társadalmi visszhangja nagyon jó, melynek az lesz az eredménye, hogy nőni fog a tanárok tekintélye.