Dánia Európában az első ország, ahol újra kinyitottak az iskolák

A koronavírus-járvány miatt elrendelt egy hónapos kényszerszünet után ismét megnyitott szerdán néhány iskola Dániában.

  • Eduline/MTI

Az oktatás - szigorú biztonsági előírások mellett - csak az ország településeinek mintegy felében, illetve a koppenhágai intézmények 35 százalékában kezdődött újra. A többi iskola úgy ítélte meg, még egy kis időre van szüksége ahhoz, hogy a továbbra is hatályban maradó egészségbiztonsági előírásokhoz igazodva újra meg tudják kezdeni a tanítást. A dán hatóságok rendelkezése szerint április 20-tól már valamennyi iskolának újra fogadnia kell a gyerekeket.

Dánia Európában az első ország, amely újra megnyit bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat a járvány miatt március 12-én bevezetett lezárás után. Április elején jelentették be, hogy feloldják az oktatási intézmények zárlatát, azzal a feltétellel, ha a bejárók továbbra is tartják egymástól a kellő távolságot és rendszeresen mosnak kezet. Az iskoláknak úgy kell átalakítaniuk a tantermeket, hogy a padok között kétméteres távolság legyen, a szünetekre pedig csak kis csoportokban engedhetik ki a gyerekeket. Az udvarokra jelzéseket festenek fel, amelyek mutatják a gyerekeknek, mekkora távolságot kell tartaniuk egymás között.

MTI/EPA/Ritzau/Liselotte Sabroe

Sok dán szülő aggodalommal fogadta az iskolák megnyitását, és az azt ellenző, "Az én gyerekem nem kísérleti nyúl" című petíciót keddig 18 ezren írták alá. A tiltakozók félelme szerint a gyerekek akár tünetmentesen is terjeszthetik a vírust. Az egyik koppenhágai iskola igazgatója elmondta, hogy sok szülő az iskolák újranyitása ellenére is otthon fogja tartani a gyerekét. A középiskolákban és a főiskolákon folytatódik a távoktatás, és az intézményeket május 10-től lehet ismét látogatni.

Az amerikai egyetemek 2021 januárjáig online tervezik az oktatást

Vannak olyan egyetemek az államokban, ahol már fontolóra vették, hogy 2021-ig nem tartanak a személyesen órákat a koronavírus-járvány miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.