Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Már csak néhány nap és kihirdetik az idei ponthatárok. Mutatjuk, hogy tavaly hány pont kellett az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment alapszakhoz.
Mivel a szakos kapacitást idén nem közölte az Oktatási Hivatal, és a jelentkezők összes száma helyett is csak az elsőhelyes jelentkezők illetve az összes jelentkezések száma nyilvános.
A helyzetet bonyolítja, hogy idén a pontszámítás is változik, az egyetemek például az intézményi pontok kapcsán is maguk döntenek. Ezek után elég nehéz előre megjósolni, hogyan alakulnak a ponthatárok.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal. |
Mindenesetre annyi biztos, hogy az idei felvételin első helyen, 6801-en legtöbben a gazdálkodási és menedzsment alapszakot választották. Tavaly ennél az alapszaknál a legmagasabb ponthatár a Corvinuson volt: ezen az egyetemen a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatra 456 pont kellett.
A második legtöbb pont (421) az ELTE GTK-n kellett a felvételhez. A harmadik legmagasabb ponthatár pedig az ELTE szombathelyi kampuszán volt, ahol a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakra a bekerüléshez 418 pontot kellett elérni. Összességében elmondható, hogy a népszerűbb, nagyobb egyetemeken ezen a szakon 400 pont felett húzták meg a ponthatárt.
A legkevesebb ponttal állami ösztöndíjas, magyar nyelvű, nappali tagozatos gazdálkodási és menedzsment képzésre a Gábor Dénes Főiskolán lehetett bekerülni, hiszen a bejutáshoz 162 pont is elég volt, amit egy gyenge hármas érettségivel, nyelvvizsga nélkül is el lehetett érni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.