A tizenkettedikes érettségiző technikumi diákoknak az írásbeli és a szóbeli érettségi között megtartják a szakmai tárgyakat, így a gimnazistákhoz képest kevesebb idejük jut majd a felkészülésre.
Már csak alig néhány hét van hátra az érettségiig, de még mindig van olyan technikum, ahol a diákok nem tudják melyik nap, hány szakmai órájuk lesz. A bizonytalanságot az okozza, hogy a tanév rendje szerint a technikumokban a tizenkettedikeseknek is ugyanannyi tanítási napja van, mint a kilencedikeseknek-tizedikeseknek.
Ha az iskolák be akarják tartani az előírásokat, akkor a a 32.-35. tanítási héten napi 3 tanórát meg kell tartaniuk. A kollégisták ebben az esetben nem tudnak hazamenni, hogy otthon, nyugodt körülmények között készülhessenek a szóbelire, a bejárósoknak pedig naponta akár több órát kell utazniuk.
| Tizenkettedikben előrehozott érettségi, tizenharmadikban szakmai vizsga |
| A technikumokban az idei az első év, amikor a tizenkettedikesek csak előrehozott érettségit tehetnek. Az érettségi bizonyítványukat viszont csak a 13. év végén kapják meg a szakmai vizsga után. (A szakmai vizsga az ötödik emelt szintű érettséginek minősülő érettségi tárgy a technikumokban.) A tizenharmadik évfolyamon az idegen nyelvet leszámítva a diákok nem tanulnak közismereti tárgyakat, ugyanakkor egy érettségi tárgyból igényelhetnek felkészítést. |
Sok a kérdőjel
Akadnak olyan technikumok, ahol megtartják a napi három szakmai órát, de akadnak olyanok is, ahol megpróbálnak tömbösíteni. A Civil Közoktatási Platform információi szerint vannak olyan szakképzési centrumok, amelyek az iskolák ilyen jellegű javaslataira az érettségi előtt egy hónappal sem reagáltak.
A szervezet szerint az, hogy a szakmai órák száma tizenkettedikben nem változik, önmagában is megnehezíti az érettségizők dolgát és esélyegyenlőtlenséget jelent a továbbtanulásnál azoknak, akik nem szeretnének a 14 éves korukban kiválasztott szakirányban továbbtanulni. Nekik az sem jelent kárpótlást, ha a szakirányú továbbtanulás esetében a szakmai vizsga eredményét négyszeresen számítják majd. Arról nem is beszélve, hogy a mostani helyzet felesleges feszültséget okoz a vizsga miatt amúgy is stresszes érettségizőknek, de a tanároknak is.
Napi 7-8 szakmai óra
„Nálunk tömbösítve tartják meg a szakmai tárgyakat. Két hétig minden nap be kell mennünk, napi 7-8 szakmai óránk lesz, mert még be kell fejeznünk a tananyagot. Ezekből a tárgyakból ugyanúgy lesz lecke, feleltetés vagy alkalomadtán röpdolgozat, mert még nem vagyunk lezárva”
– mondta a vidéki technikumba járó Lilla, aki szerint csak a tanár jóindulatán múlik, hogy mennyire lesz tekintettel az érettségizőkre.
A budapesti közgazdasági technikumba járó Lídia is hasonló helyzetről számolt be. Náluk be sem kell járniuk azoknak, akik nem maradnak a technikumban tizenharmadikra, de azoknak is engedélyezték a tömbösítést, akik maradnak, és szakirányban szeretnének továbbtanulni. Ezeknek a diákoknak májusban még iskolába kell menniük, de utána nekik is szünetük lesz, hogy fel tudjanak készülni a szóbelire.
Lídia azt mondta, több tanár megígérte nekik, hogy nem fogják őket annyira leterhelni, mert tudják, hogy a szóbelire készülnek.
Órarend még nincsen
A gazdasági technikumban tanuló Fanni úgy fogalmazott, hogy náluk az írásbeli hetét leszámítva végig be kell járni, igaz csak heti két napot, mert a szakmai tárgyakkal haladniuk kell. Bár vészesen közeleg a május közepe, órarendet még nem kaptak, de úgy kalkulálnak, hogy a bejárós napokon 6-7 órájuk lesz.
„Ugyanúgy kell készülnünk a szakmai órákra, mint egyébként is. Kapunk leckét, házit is, hiszen jövőre szakmai vizsgázunk, ami nem lesz könnyű" – tette hozzá Fanni, majd megjegyezte, hogy nyilván a szóbeli érettségi szempontjából könnyebb helyzetben lennének, ha nem kellene bejárniuk, de a hatodik órának fél kettőkor vége van. Ha valaki ügyesen osztja be az idejét, akkor a napi lecke mellett jut ideje arra is, hogy jobb esetben magyarból és töriből, rosszabb esetben még matekból is fel tudjon készülni a szóbelire.
A témával kapcsolatban megkerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is. Amint válaszolnak a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
