Házi feladatok, dolgozatok, jobb esetben tömbösített szakmai órák - nehéz helyzetbe kerültek a technikumban érettségiző diákok

A tizenkettedikes érettségiző technikumi diákoknak az írásbeli és a szóbeli érettségi között megtartják a szakmai tárgyakat, így a gimnazistákhoz képest kevesebb idejük jut majd a felkészülésre.

Már csak alig néhány hét van hátra az érettségiig, de még mindig van olyan technikum, ahol a diákok nem tudják melyik nap, hány szakmai órájuk lesz. A bizonytalanságot az okozza, hogy a tanév rendje szerint a technikumokban a tizenkettedikeseknek is ugyanannyi tanítási napja van, mint a kilencedikeseknek-tizedikeseknek.

Ha az iskolák be akarják tartani az előírásokat, akkor a a 32.-35. tanítási héten napi 3 tanórát meg kell tartaniuk. A kollégisták ebben az esetben nem tudnak hazamenni, hogy otthon, nyugodt körülmények között készülhessenek a szóbelire, a bejárósoknak pedig naponta akár több órát kell utazniuk.

Tizenkettedikben előrehozott érettségi, tizenharmadikban szakmai vizsga

A technikumokban az idei az első év, amikor a tizenkettedikesek csak előrehozott érettségit tehetnek. Az érettségi bizonyítványukat viszont csak a 13. év végén kapják meg a szakmai vizsga után. (A szakmai vizsga az ötödik emelt szintű érettséginek minősülő érettségi tárgy a technikumokban.) A tizenharmadik évfolyamon az idegen nyelvet leszámítva a diákok nem tanulnak közismereti tárgyakat, ugyanakkor egy érettségi tárgyból igényelhetnek felkészítést.

Sok a kérdőjel

Akadnak olyan technikumok, ahol megtartják a napi három szakmai órát, de akadnak olyanok is, ahol megpróbálnak tömbösíteni. A Civil Közoktatási Platform információi szerint vannak olyan szakképzési centrumok, amelyek az iskolák ilyen jellegű javaslataira az érettségi előtt egy hónappal sem reagáltak.

A szervezet szerint az, hogy a szakmai órák száma tizenkettedikben nem változik, önmagában is megnehezíti az érettségizők dolgát és esélyegyenlőtlenséget jelent a továbbtanulásnál azoknak, akik nem szeretnének a 14 éves korukban kiválasztott szakirányban továbbtanulni. Nekik az sem jelent kárpótlást, ha a szakirányú továbbtanulás esetében a szakmai vizsga eredményét négyszeresen számítják majd. Arról nem is beszélve, hogy a mostani helyzet felesleges feszültséget okoz a vizsga miatt amúgy is stresszes érettségizőknek, de a tanároknak is.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Napi 7-8 szakmai óra

„Nálunk tömbösítve tartják meg a szakmai tárgyakat. Két hétig minden nap be kell mennünk, napi 7-8 szakmai óránk lesz, mert még be kell fejeznünk a tananyagot. Ezekből a tárgyakból ugyanúgy lesz lecke, feleltetés vagy alkalomadtán röpdolgozat, mert még nem vagyunk lezárva”

– mondta a vidéki technikumba járó Lilla, aki szerint csak a tanár jóindulatán múlik, hogy mennyire lesz tekintettel az érettségizőkre.

A budapesti közgazdasági technikumba járó Lídia is hasonló helyzetről számolt be. Náluk be sem kell járniuk azoknak, akik nem maradnak a technikumban tizenharmadikra, de azoknak is engedélyezték a tömbösítést, akik maradnak, és szakirányban szeretnének továbbtanulni. Ezeknek a diákoknak májusban még iskolába kell menniük, de utána nekik is szünetük lesz, hogy fel tudjanak készülni a szóbelire.

Lídia azt mondta, több tanár megígérte nekik, hogy nem fogják őket annyira leterhelni, mert tudják, hogy a szóbelire készülnek.

Órarend még nincsen

A gazdasági technikumban tanuló Fanni úgy fogalmazott, hogy náluk az írásbeli hetét leszámítva végig be kell járni, igaz csak heti két napot, mert a szakmai tárgyakkal haladniuk kell. Bár vészesen közeleg a május közepe, órarendet még nem kaptak, de úgy kalkulálnak, hogy a bejárós napokon 6-7 órájuk lesz.

„Ugyanúgy kell készülnünk a szakmai órákra, mint egyébként is. Kapunk leckét, házit is, hiszen jövőre szakmai vizsgázunk, ami nem lesz könnyű" – tette hozzá Fanni, majd megjegyezte, hogy nyilván a szóbeli érettségi szempontjából könnyebb helyzetben lennének, ha nem kellene bejárniuk, de a hatodik órának fél kettőkor vége van. Ha valaki ügyesen osztja be az idejét, akkor a napi lecke mellett jut ideje arra is, hogy jobb esetben magyarból és töriből, rosszabb esetben még matekból is fel tudjon készülni a szóbelire.

A témával kapcsolatban megkerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is. Amint válaszolnak a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.