Kíváncsiak vagytok, hogy hány pontot kellett tavaly elérni azon a szakon, amire februárban ti is jelentkeztetek? Itt megnézhetitek a korábbi évek felvételi ponthatárait és minden olyan előzetes pontszámot is, amit már most tudunk.
Idén várhatóan július 22-én fogják kihirdetni a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzések felvételi ponthatárait. De mennyi volt 2019-ben, vagy három éve a limit? A tavalyi felvételi ponthatárait itt tudjátok elérni. A 2019-es ponthatárokról itt, a 2018-es pontokról pedig itt nézhetitek meg a részleteket. Persze, ha jobban belemennétek a statisztikákba, ezeken az oldalakon a korábbi, még a 2018 előtti felvételi ponthatárokat is eléritek. Ha még taktikáznátok a pontokkal, akkor itt eléritek az Eduline pontszámító kalkulátorát.
Két ponthatár, amit már most tudunk
1. Minimumponthatár: ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre jelentkeztek, a felvételi összpontszámotoknak idén is el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:
- alap- és osztatlan szakon 280 pontot
- felsőoktatási szakképzésen 240 pontot- mesterképzésen pedig 50 pontot.Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Tehát szaktól és egyetemtől függetlenül az adott képzési formára jelentkezők közül mindenkinek el kell érnie a rá vonatkozó pontszámot. Fontos, hogy a végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek, a tavalyi végleges ponthatárokat itt nézhetitek meg.
2. Előzetes ponthatár: idén is több alap- és osztatlan képzésen húztak előzetes ponthatárokat. Ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél. Itt írtunk az előzetes és a minimumponthatárokról bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
