A következő szakokon minden évben nagy a verseny a bejutásért. Utánajártunk, hogy tavaly milyen magas volt a léc a top tíz alapszakon. Mutatjuk, hogy a különböző intézményekben hol húzták meg a nappali, állami ösztöndíjas ponthatárokat.
1. Gazdálkodási és menedzsment:BCE (Budapest): 427 pont
ELTE: 405 pont
2. Kereskedelem és marketing:SZTE: 400 pont
BCE: 436 pont
BGE: 400 pont
3. Pszichológia:ELTE (Budapest): 444 pont
DE: 435 pont
PTE: 419 pont
4. Ápolás és betegellátás (ápoló):ME (Miskolc): 304 pont
PTE (Pécs): 280 pont
SE: 286 pont
5. Mérnökinformatikus:BME: 374 pont
NJE: 281 pont
OE (Budapest): 320 pont
6. Nemzetközi gazdálkodás:PE: 402 pont
DE: 400 pont
BCE (angol nyelven): 430 pont
7. Pénzügy és számvitel:KE: 400 pont
BCE (Budapest): 425 pont
BGE: 409 pont
8. Programtervező informatikus:DE: 323 pont
EKE (Eger): 280 pont
SZTE: 283 pont
9. Kommunikáció- és médiatudomány:PTE: 400 pont
ELTE: 437 pont
BCE: 425 pont
10. Gazdaságinformatikus:BCE: 400 pont
SZE: 280 pont
DUE: 294 pont
Ugyanaz a szak, de az egyetemek között nagy a különbség
A gazdálkodási és menedzsment alapszakra – amely 10 361 jelentkezővel az idei felvételin is a legnépszerűbb BSc-képzés - a legalacsonyabb pontok a BCE székesfehérvári campusán, a BGE-n, a BME-n, a DE-n, NJE-n, a PTE-n, a SZIE gödöllői campusán, illetve az SZTE-n születtek, ezekbe az intézményekbe már 400 ponttól be lehetett kerülni. Önköltséges formában azonban többek között a BGE-n, a KJE-n, a KRE-n, az OE-n, illetve az SZE-n is elegendő volt elérni a minimumot, azaz a 280 pontot.
A második legnépszerűbb alapszakon, a kereskedelem és marketingen a BCE-re felvételizőknek kellett a legmagasabb lécet megugraniuk: 436 pontot. Nappali munkarendű, államilag támogatott képzéseknél a legalacsonyabb pont itt is a 400 volt – ennyit kellett elérni például az SZTE-n, a PTE-n, illetve az OE-n is. A kettő között átlagosan 401 és 405 között mozogtak a pontok.
A népszerűségi toplista harmadik helyét elfoglaló pszichológia szakra sem volt egyszerű bejutni. A legmagasabb ponthatárt az ELTE budapesti, a legalacsonyabbat pedig az ELTE szombathelyi campusán húzták meg. Előbbin 444 pontot, utóbbin kereken 400 pontot kellett elérni. A többi egyetemen átlagban 420-430 pont körül kellett kalkulálni.
A szintén népszerű ápolás és betegállátás szakra a korábbiaktól már jóval kevesebb ponttal is lehetett sikeresen felvételizni. 304 ponttal – ami ezen a szakon a legmagasabb volt – már a ME-re is be lehetett jutni állami képzésre. A felsőoktatási intézmények többségében – például DE, KRE, PTE, SZTE esetén – azonban már 280 pont is elég volt. Ez tehát azt jelenti, hogy 24 pont különbség volt a pontok között, amelyeket átlagosan 280-290 között húzták meg.
A mérnökinformatikus képzésre felvételizők közül azoknak kellett a legjobban teljesíteniük, akik a BME-re jelentkeztek, itt 374 volt a ponthatár. A legalacsonyabb ponttal pedig a DE-re, az ME-re, az OE-re, a PE nagykanizsai campusára, valamint az SZE-re lehetett bekerülni, 280 ponttal. Vagyis 94 pont volt a különbség a két véglett között, amelyek a többi intézményben átlagosan 280 és 310 között alakultak.
A nemzetközi gazdálkodás szakon 404 pont volt a legtöbb, amit teljesíteni kellett – ezt az NJE-re és a MILTON-ra felvételizőknek kellett megugraniuk. De a nappali munkarendű, államilag finanszírozott képzéseken a legalacsonyabb ponthatár is mindössze négy ponttal volt kevesebb: 400 pont kellett a BGE-n, a DE-n, az ELTE-n és az ME-n is. Önköltséges formában már itt is sok helyen elegendő volt a minimumot teljesíteni.
A pénzügy és számvitel szakok közül a BCE-n volt a legmagasabb a ponthatár (425 pont), a BGE-n, a BME-n, a DE-n, KE-n, ME-n, NJE-n, a PTE-n és az SZTE-n pedig a legalacsonyabb a ponthatár (400 pont). A kettő között átlagosan 401 és 410 között alakultak a pontok.
A programtervező informatikusnak készülők közül az 336 ponttal az ELTE-sek számolhattak a legmagasabb pontokkal, míg a legalacsonyabb ponthatár 280 volt – ennyit kellett teljesíteni például az EKE-n. Ez tehát azt jelenti, hogy 56 pont eltérés volt a legmagasabb és a legalacsonyabb között. A többségnek azonban nem kellett túllépnie a 300-at. Az ugyancsak kedvelt kommunikáció- és médiatudomány szakon 437 volt a legmagasabb a ponthatár, szintén az ELTE-n. A legalacsonyabb pontokkal többek között a KRE-re és az SZTE-re lehetett bekerülni: 400 ponttal. A többi helyen átlagosan 410 pont körül mozgott a ponthatár.
A gazdaságinformatikusok képzéseknél a BCE-n kiugróan magas, 400 pontos határt húztak. Ezzel szemben például BGE-n már 280 pont is elegendő volt ahhoz, hogy valaki nappali munkarendű, államilag támogatott képzésben tanuljon. A két véglet között tehát 120 pont volt a különbség. Átlagosan 300 pont körül alakultak a pontok.
Mitől függ, hogy mennyi lesz?
A jelentkezők sorsáról egy algoritmus dönt – egy-egy szak ponthatára többek között a maximális létszámtól, a jelentkezők számától, szak- és egyetemválasztásától, na meg a pontszámától függ. Leegyszerűsítve: minél több jó tanuló jelöl meg egy szakot első helyen, ott annál magasabb lesz a ponthatár.
Az algoritmus ugyanis – intézményenként és szakonként – országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legmagasabb pontszámútól kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre. Ha az első helyen megjelölt szakotok már „betelt”, akkor a második helyen szereplő képzésre próbál titeket besorolni a rendszer. Ha oda sem sikerül bejutni, a harmadik helyen lévő szakra, és így tovább. Az idei szabályokról részletesen itt írtunk.
Előzetes, de nem végleges
Ahogy már nagyon sokszor írtuk, 2021-ben is több népszerű szakon húztak előzetes ponthatárokat, melyet egy tavalyi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi marad. Így a kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment illetve a többi népszerű szak esetében az előbb említett minimumponthatárnál is magasabb pontokkal kell számolni már most.
Persze ezek változhatnak. Tavaly például ELTE képzései voltak azok, ahol magasabb pontok születtek az előzetes ponthatároknál: volt olyan szak, ahol 60 ponttal is feljebb került a limit - ez például a szabad bölcsészet, ahol az előzetes ponthatár 340 pont volt, a végleges tehát pedig 400 2020-ban. A jogászképzés okozta a legtöbb meglepetést, több egyetemen jóval magasabb ponthatárok születtek az előzetes, 350 ponthoz képest: 122-vel több az ELTE, a Pázmányon is 108-cal lett magasabb a végleges ponthatár, de a Debreceni Egyetem is 63 ponttal magasabbra emelte a limitjét.
Majdnem hatvan ponttal magasabb ponthatár született a gazdálkodási és menedzsment szakon is. De több népszerű egyetemnél született 20-30 magasabb pont a pszichológia és a kommunikáció és médiatudomány szak esetén is.
Még nem néztétek meg, hogy várhatóan hány pontotok lesz a felvételin? Akkor itt az ideje, hogy kipróbáljátok a pontszámító kalkulátorunkat. Ennek használatáról itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
