Az elmúlt öt évben 60 százalékkal nőtt a 30 év feletti felsőoktatásba jelentkezők száma

Átrendeződött a felsőoktatási jelentkezések mezőnye – egyre népszerűbb a pedagógusképzés, de az osztatlan tanári szakokon továbbra sincs nagy tolongás.

Az elmúlt öt évben látványosan átalakult, mely képzési területek vonzzák a legtöbb jelentkezőt a felsőoktatásban - tette közzé a Felvi az idei felsőoktatási felvételi jelentkezési adatait. Míg a gazdaságtudományi szakok továbbra is stabilan népszerűek, 2022 óta a pedagógusképzés is felzárkózott a legkeresettebb területek közé.

A jelentkezések száma több képzési területen is emelkedett, így a műszaki, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint társadalomtudományi szakok iránt is nagyobb az érdeklődés.

Egyre többen választanak vidéki intézményt

A jelentkezési adatok azt mutatják, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban választanak vidéki felsőoktatási intézményt. Idén 74 333-an jelölték meg első helyen valamelyik budapesti egyetemet vagy főiskolát, ami 32 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Ugyanakkor a vidéki intézmények is erősödtek: 66 094 első helyes jelentkező 54 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt.

Idősebb jelentkezők is egyre többen vannak

Az is jól látszik, hogy a felsőoktatás egyre inkább nyit az idősebb korosztály felé. Az elmúlt öt évben 60 százalékkal nőtt a 30 év feletti jelentkezők száma. Az idei jelentkezők közül minden negyedik ebbe a korcsoportba tartozik, miközben a felvételizők többsége továbbra is a 18–25 évesek közül kerül ki. Az átlagéletkor 26 év, a legidősebb jelentkező pedig 84 éves.

Gyógypedagógiai szakon a levelező a legnépszerűbb

Az Oktatási Hivatal 2026-os adatai szerint mintegy 2600-an jelölték meg első helyen a levelező, állami ösztöndíjas gyógypedagógia alapszakot – közel kétszer annyian, mint a nappali képzést.
Összességében is a levelező képzések felé billen a mérleg: 5777 jelentkezés érkezett levelező tagozatra, míg nappali képzésre 4044-en jelentkeztek.

A gyógypedagógia alapszakon évek óta jellemző, hogy magas a 27 év felettiek aránya a hallgatók között. A 2024-es felvételi adatok szerint például háromszor annyi 27 év feletti, döntően női hallgató jutott be erre a szakra, mint 19 éves.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak elmondta: sok levelező tagozatos gyógypedagógus hallgató olyan szülő, aki saját gyereke érintettsége miatt választja ezt a képzést, hogy a megszerzett tudással segíthesse őt. Ők így gyakran nem a közoktatásban szeretnének elhelyezkedni.

10 frissdiplomás tanárból 4 nem pedagógusként helyezkedik el az egyetem után

A tanárképzés helyzete továbbra se a legjobb

Bár összességében nő a pedagógusképzés iránti érdeklődés, az osztatlan tanári szakok továbbra sem tartoznak a legnépszerűbb képzések közé. Különösen alacsony a jelentkezők száma a természettudományos tanári szakokon, ami hosszabb távon is kihívást jelenthet az oktatás számára.

Tavaly még senki sem jelölte meg első helyen a kémia-fizika szakpárt az egyetemi felvételin, idén azonban már hárman is beírták az első helyre. Azonban továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra:

 

Hozzászólások
@eduline.hu

Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles

♬ original sound - eduline.hu

Így alakítaná át a felsőoktatást a TISZA

A felsőoktatásban dolgozók fizetésének rendezése és az egyetemek autonómiájának visszaállítása - többek között ezek is szerepelnek a TISZA oktatási programjában. Mutatjuk a részleteket.