Az elmúlt öt évben 60 százalékkal nőtt a 30 év feletti felsőoktatásba jelentkezők száma

Átrendeződött a felsőoktatási jelentkezések mezőnye – egyre népszerűbb a pedagógusképzés, de az osztatlan tanári szakokon továbbra sincs nagy tolongás.

Az elmúlt öt évben látványosan átalakult, mely képzési területek vonzzák a legtöbb jelentkezőt a felsőoktatásban - tette közzé a Felvi az idei felsőoktatási felvételi jelentkezési adatait. Míg a gazdaságtudományi szakok továbbra is stabilan népszerűek, 2022 óta a pedagógusképzés is felzárkózott a legkeresettebb területek közé.

A jelentkezések száma több képzési területen is emelkedett, így a műszaki, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint társadalomtudományi szakok iránt is nagyobb az érdeklődés.

Egyre többen választanak vidéki intézményt

A jelentkezési adatok azt mutatják, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban választanak vidéki felsőoktatási intézményt. Idén 74 333-an jelölték meg első helyen valamelyik budapesti egyetemet vagy főiskolát, ami 32 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Ugyanakkor a vidéki intézmények is erősödtek: 66 094 első helyes jelentkező 54 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt.

Idősebb jelentkezők is egyre többen vannak

Az is jól látszik, hogy a felsőoktatás egyre inkább nyit az idősebb korosztály felé. Az elmúlt öt évben 60 százalékkal nőtt a 30 év feletti jelentkezők száma. Az idei jelentkezők közül minden negyedik ebbe a korcsoportba tartozik, miközben a felvételizők többsége továbbra is a 18–25 évesek közül kerül ki. Az átlagéletkor 26 év, a legidősebb jelentkező pedig 84 éves.

Gyógypedagógiai szakon a levelező a legnépszerűbb

Az Oktatási Hivatal 2026-os adatai szerint mintegy 2600-an jelölték meg első helyen a levelező, állami ösztöndíjas gyógypedagógia alapszakot – közel kétszer annyian, mint a nappali képzést.
Összességében is a levelező képzések felé billen a mérleg: 5777 jelentkezés érkezett levelező tagozatra, míg nappali képzésre 4044-en jelentkeztek.

A gyógypedagógia alapszakon évek óta jellemző, hogy magas a 27 év felettiek aránya a hallgatók között. A 2024-es felvételi adatok szerint például háromszor annyi 27 év feletti, döntően női hallgató jutott be erre a szakra, mint 19 éves.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak elmondta: sok levelező tagozatos gyógypedagógus hallgató olyan szülő, aki saját gyereke érintettsége miatt választja ezt a képzést, hogy a megszerzett tudással segíthesse őt. Ők így gyakran nem a közoktatásban szeretnének elhelyezkedni.

10 frissdiplomás tanárból 4 nem pedagógusként helyezkedik el az egyetem után

A tanárképzés helyzete továbbra se a legjobb

Bár összességében nő a pedagógusképzés iránti érdeklődés, az osztatlan tanári szakok továbbra sem tartoznak a legnépszerűbb képzések közé. Különösen alacsony a jelentkezők száma a természettudományos tanári szakokon, ami hosszabb távon is kihívást jelenthet az oktatás számára.

Tavaly még senki sem jelölte meg első helyen a kémia-fizika szakpárt az egyetemi felvételin, idén azonban már hárman is beírták az első helyre. Azonban továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.