Az elmúlt öt évben 60 százalékkal nőtt a 30 év feletti felsőoktatásba jelentkezők száma

Átrendeződött a felsőoktatási jelentkezések mezőnye – egyre népszerűbb a pedagógusképzés, de az osztatlan tanári szakokon továbbra sincs nagy tolongás.

Az elmúlt öt évben látványosan átalakult, mely képzési területek vonzzák a legtöbb jelentkezőt a felsőoktatásban - tette közzé a Felvi az idei felsőoktatási felvételi jelentkezési adatait. Míg a gazdaságtudományi szakok továbbra is stabilan népszerűek, 2022 óta a pedagógusképzés is felzárkózott a legkeresettebb területek közé.

A jelentkezések száma több képzési területen is emelkedett, így a műszaki, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint társadalomtudományi szakok iránt is nagyobb az érdeklődés.

Egyre többen választanak vidéki intézményt

A jelentkezési adatok azt mutatják, hogy a hallgatók egyre nagyobb arányban választanak vidéki felsőoktatási intézményt. Idén 74 333-an jelölték meg első helyen valamelyik budapesti egyetemet vagy főiskolát, ami 32 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. Ugyanakkor a vidéki intézmények is erősödtek: 66 094 első helyes jelentkező 54 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt.

Idősebb jelentkezők is egyre többen vannak

Az is jól látszik, hogy a felsőoktatás egyre inkább nyit az idősebb korosztály felé. Az elmúlt öt évben 60 százalékkal nőtt a 30 év feletti jelentkezők száma. Az idei jelentkezők közül minden negyedik ebbe a korcsoportba tartozik, miközben a felvételizők többsége továbbra is a 18–25 évesek közül kerül ki. Az átlagéletkor 26 év, a legidősebb jelentkező pedig 84 éves.

Gyógypedagógiai szakon a levelező a legnépszerűbb

Az Oktatási Hivatal 2026-os adatai szerint mintegy 2600-an jelölték meg első helyen a levelező, állami ösztöndíjas gyógypedagógia alapszakot – közel kétszer annyian, mint a nappali képzést.
Összességében is a levelező képzések felé billen a mérleg: 5777 jelentkezés érkezett levelező tagozatra, míg nappali képzésre 4044-en jelentkeztek.

A gyógypedagógia alapszakon évek óta jellemző, hogy magas a 27 év felettiek aránya a hallgatók között. A 2024-es felvételi adatok szerint például háromszor annyi 27 év feletti, döntően női hallgató jutott be erre a szakra, mint 19 éves.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak elmondta: sok levelező tagozatos gyógypedagógus hallgató olyan szülő, aki saját gyereke érintettsége miatt választja ezt a képzést, hogy a megszerzett tudással segíthesse őt. Ők így gyakran nem a közoktatásban szeretnének elhelyezkedni.

10 frissdiplomás tanárból 4 nem pedagógusként helyezkedik el az egyetem után

A tanárképzés helyzete továbbra se a legjobb

Bár összességében nő a pedagógusképzés iránti érdeklődés, az osztatlan tanári szakok továbbra sem tartoznak a legnépszerűbb képzések közé. Különösen alacsony a jelentkezők száma a természettudományos tanári szakokon, ami hosszabb távon is kihívást jelenthet az oktatás számára.

Tavaly még senki sem jelölte meg első helyen a kémia-fizika szakpárt az egyetemi felvételin, idén azonban már hárman is beírták az első helyre. Azonban továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra:

 

Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.