Egyre többen jelentkeznek pedagógusképzésre, de az osztatlan tanári szakok továbbra sem népszerűek.
A pedagógusképzésbe jelentkezők száma ugyan növekedett az előző évhez képest, azonban az osztatlan tanárképzésre első helyen jelentkezők száma továbbra is alacsony - írja a Népszava.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei általános felvételi eljárásban mindössze 2226 fő választotta első helyen az öt- vagy hatéves tanárképzést. Ez a szám nem elegendő a közeljövőben nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlására sem.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának úgy fogalmazott, hogy ez az adat aggasztó, mivel a jelentkezők közül nem mindenkit vesznek fel, és a képzés során is jelentős a lemorzsolódás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet hozzátette, hogy a jelentkezők száma csupán töredéke a jelenlegi tanárhiánynak, amelyet 16 ezer főre becsülnek.
Arról nem beszélve, hogy különösen alacsony a természettudományos tanári szakokra jelentkezők száma. Például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a biológiatanári szakra 45-en, a fizikatanári szakra 24-en, míg a kémiatanári szakra mindössze 13-an jelentkeztek első helyen.
Nagy Erzsébet szerint a tanári pálya vonzóbbá tételéhez nem elegendő a béremelés. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy egy pedagógusnak központi utasításoknak kell megfelelni, és azt meghatározzák nekik, milyen tankönyvekből, milyen tantervek alapján szabad tanítaniuk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
