Felvételi 2026: 84 éves az idei legidősebb jelentkező

Hankó Balázs szerint a felsőoktatás „az örök ifjúság elixírje”.

Kedden az Eduline is beszámolt arról, hogy rekordszámú jelentkezővel zárult az idei felsőoktatási felvételi: összesen 140 427-en adták be a jelentkezésüket (tavaly ez a szám 129 730 volt). Hankó Balázs a felsőoktatási felvételiről szóló sajtótájékoztatón többek között is arról beszélt, hogy két és félszeresére emelkedett a hátrányos helyzetű térségekből jelentkező fiatalok aránya.

A legnépszerűbb képzési területek közé a gazdaságtudományi, műszaki és pedagógus szakterület került, a legkedveltebb intézmény pedig ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett.

Hankó elmondta, hogy emelkedett a munka mellett felvételiző, idősebb jelentkezők aránya. Mint fogalmazott, a felsőoktatás „az örök ifjúság elixírje”, mert már minden negyedik jelentkező harminc év feletti. Azt is elárulta, hogy az idei legidősebb felvételiző 84 éves – olvasható az MTI közleményében.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.