Ma este érkeznek a ponthatárok, minden fontos információ egy helyen

Már csak néhány óra és kiderül, hogy ki, hova került be a 2025-ös felvételi eljárásban. Összeszedtük nektek a legfontosabb tudnivalókat a felvételiről és a ponthatárhúzásról.

Egy hosszú, nehéz, néha könnyekkel teli időszak ér véget szerda este 8 órakor annak a közel 130 ezer felvételizőnek, akik a 2025-ös felvételin valamelyik hazai egyetem szeptemberben induló osztatlan-, alap- vagy mesterképzésére jelentkeztek.

Az idei eljárásban a tavalyihoz hasonlóan a jelentkezők 500 pontot szerezhettek, és továbbra is érvényben maradt, hogy a középszintű érettségi eredményekre az emelt szintűhöz képest kevesebb pontot lehet kapni.

Emellett az egyetemek önállósága megmaradt, továbbra is saját hatáskörben dönthettek arról, hogy például

  • a tanulmányi eredményeknél milyen tárgyakat vesznek figyelembe ötödikként
  • előírják-e az emelt szintű érettségit felvételi követelményként
  • húznak-e egyes szakokon minimumponthatárt
  • tartanak-e szóbeli elbeszélgetést
  • és egyáltalán mire adnak pluszpontokat.

Négy tárgyból lehet érettségi átlagot számolni?

A tanulmányi eredmények továbbra is 200 pontot értek, ebből 100 pontot jelentett az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatainak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv jegyei, továbbá egy az egyetem által meghatározott tantárgy (ami nem feltétlen természettudományos tárgy lehet) összege, a másik 100-at pedig érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlaga tette ki.

Elszámolták a pontjaidat?
    Több pontot lenne, mint amennyit látsz a Felviben, akkor írd meg nekünk az [email protected].

      Volt egy kis zavar a rendszerben, hiszen például az Óbudai Egyetem gazdasági képzésein a földrajz hiába érettségi tárgy, de az érettségi átlag számításánál már nem veszik figyelembe. Akinek pedig emiatt csak négy figyelembe vehető tantárgya van, annak nem számolt tanulmányi pontokat az algoritmus.

      Hogy hány tárgyból számolható érettségi átlag, azzal kapcsolatban megkeretük az Oktatási Hivatalt is, amint válaszolnak kérdéseinkre cikkünket frissítjük.

      Még ha gyengébben is sikerül, jobban megéri emeltezni

      Az érettségi pontok tekintetében idén is 200 pontot kaphattak a diákok. Itt nem volt újdonság, hogy a középszintű vizsga jóval kevesebbet ért, mint egy emelt szintűé.

      A középszintű érettségi esetén a vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatják meg a felvételizők pontszámként, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják. Például egy 75 százalékos középszintű matekérettségiért csak 50 felvételi pontnak felelt meg, ehhez képest az, aki ugyanennyi pontot teljesített az emelt szintű érettségin, azért továbbra is 75 pontot kapott.

      Pont emiatt a diákok idén már 71 500 emelt szintű érettségit tettek, míg tavaly csak 60 828-an. Ugyanis a mostani pontszámítás jobban díjazza, főleg, ha az egyetem még pluszpontokat is ad, ha valakinek gyengébben sikerül az emelt, mintha írna középszinten egy majdnem hibátlant.

       

      Shutterstock

      Hittanra és katonai szolgálatra

      Az intézményi pont idén is járhatott például

      • esélyegyenlőségért,
      • nyelvvizsgáért,
      • tanulmányi- vagy sportversenyen elért eredményekért,
      • szakképesítésért,
      • emelt szintű érettségiért és
      • katonai szolgálatért.

      De a 2025-ös eljárásban a Pázmányon tanévenként 15 pont járt arra, ha valaki középiskolásként is járt hittanra. Ezen felül plusz 10 pontot kaphattak azok a diákok, akik aktívan részt vesznek a helyi katolikus egyházközösség életében.

      Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pontot lehetett kapni. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehetett szerezni.

      Akiket biztosan nem vettek fel

      Azt is érdemes kiemelni, hogy bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumponthatárokat még 2023-ban eltörölték, azóta is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni, mert intézményi kereteken belül minimumponthatárok meghatározásáról döntöttek.

      Az ELTE-n például

      • gyógypedagógia szakra legalább 220,
      • anglisztikára 280,
      • gépészmérnökire 300,
      • pszichológiára pedig legalább 350

      pontot kellett elérni a bekerüléshez.

      Ha valaki ilyen szakon nem érte el a minimumponthatárt, az már este 8 előtt tudhatja, biztosan nem vették fel.

      Az Eduline-on délután élőben közvetítjük a ponthatárok kihirdetését, amiket a korábbi évekhez hasonlóan nálunk is megtalálhattok. Este pedig mutatjuk, hogy többek között hány pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz, hova kellett a legtöbb és hova a legkevesebb pont.

       

      Hozzászólások

      A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

      Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

      Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

      A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

      Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

      Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.