Már csak néhány óra és kiderül, hogy ki, hova került be a 2025-ös felvételi eljárásban. Összeszedtük nektek a legfontosabb tudnivalókat a felvételiről és a ponthatárhúzásról.
Egy hosszú, nehéz, néha könnyekkel teli időszak ér véget szerda este 8 órakor annak a közel 130 ezer felvételizőnek, akik a 2025-ös felvételin valamelyik hazai egyetem szeptemberben induló osztatlan-, alap- vagy mesterképzésére jelentkeztek.
Az idei eljárásban a tavalyihoz hasonlóan a jelentkezők 500 pontot szerezhettek, és továbbra is érvényben maradt, hogy a középszintű érettségi eredményekre az emelt szintűhöz képest kevesebb pontot lehet kapni.
Emellett az egyetemek önállósága megmaradt, továbbra is saját hatáskörben dönthettek arról, hogy például
Négy tárgyból lehet érettségi átlagot számolni?
A tanulmányi eredmények továbbra is 200 pontot értek, ebből 100 pontot jelentett az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatainak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv jegyei, továbbá egy az egyetem által meghatározott tantárgy (ami nem feltétlen természettudományos tárgy lehet) összege, a másik 100-at pedig érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlaga tette ki.
| Elszámolták a pontjaidat? |
Volt egy kis zavar a rendszerben, hiszen például az Óbudai Egyetem gazdasági képzésein a földrajz hiába érettségi tárgy, de az érettségi átlag számításánál már nem veszik figyelembe. Akinek pedig emiatt csak négy figyelembe vehető tantárgya van, annak nem számolt tanulmányi pontokat az algoritmus.
Hogy hány tárgyból számolható érettségi átlag, azzal kapcsolatban megkeretük az Oktatási Hivatalt is, amint válaszolnak kérdéseinkre cikkünket frissítjük.
Még ha gyengébben is sikerül, jobban megéri emeltezni
Az érettségi pontok tekintetében idén is 200 pontot kaphattak a diákok. Itt nem volt újdonság, hogy a középszintű vizsga jóval kevesebbet ért, mint egy emelt szintűé.
A középszintű érettségi esetén a vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatják meg a felvételizők pontszámként, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják. Például egy 75 százalékos középszintű matekérettségiért csak 50 felvételi pontnak felelt meg, ehhez képest az, aki ugyanennyi pontot teljesített az emelt szintű érettségin, azért továbbra is 75 pontot kapott.
Pont emiatt a diákok idén már 71 500 emelt szintű érettségit tettek, míg tavaly csak 60 828-an. Ugyanis a mostani pontszámítás jobban díjazza, főleg, ha az egyetem még pluszpontokat is ad, ha valakinek gyengébben sikerül az emelt, mintha írna középszinten egy majdnem hibátlant.
Hittanra és katonai szolgálatra
Az intézményi pont idén is járhatott például
De a 2025-ös eljárásban a Pázmányon tanévenként 15 pont járt arra, ha valaki középiskolásként is járt hittanra. Ezen felül plusz 10 pontot kaphattak azok a diákok, akik aktívan részt vesznek a helyi katolikus egyházközösség életében.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pontot lehetett kapni. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehetett szerezni.
Akiket biztosan nem vettek fel
Azt is érdemes kiemelni, hogy bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumponthatárokat még 2023-ban eltörölték, azóta is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni, mert intézményi kereteken belül minimumponthatárok meghatározásáról döntöttek.
Az ELTE-n például
pontot kellett elérni a bekerüléshez.
Ha valaki ilyen szakon nem érte el a minimumponthatárt, az már este 8 előtt tudhatja, biztosan nem vették fel.
Az Eduline-on délután élőben közvetítjük a ponthatárok kihirdetését, amiket a korábbi évekhez hasonlóan nálunk is megtalálhattok. Este pedig mutatjuk, hogy többek között hány pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz, hova kellett a legtöbb és hova a legkevesebb pont.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
