Ma este érkeznek a ponthatárok, minden fontos információ egy helyen

Már csak néhány óra és kiderül, hogy ki, hova került be a 2025-ös felvételi eljárásban. Összeszedtük nektek a legfontosabb tudnivalókat a felvételiről és a ponthatárhúzásról.

Egy hosszú, nehéz, néha könnyekkel teli időszak ér véget szerda este 8 órakor annak a közel 130 ezer felvételizőnek, akik a 2025-ös felvételin valamelyik hazai egyetem szeptemberben induló osztatlan-, alap- vagy mesterképzésére jelentkeztek.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

Az idei eljárásban a tavalyihoz hasonlóan a jelentkezők 500 pontot szerezhettek, és továbbra is érvényben maradt, hogy a középszintű érettségi eredményekre az emelt szintűhöz képest kevesebb pontot lehet kapni.

Emellett az egyetemek önállósága megmaradt, továbbra is saját hatáskörben dönthettek arról, hogy például

  • a tanulmányi eredményeknél milyen tárgyakat vesznek figyelembe ötödikként
  • előírják-e az emelt szintű érettségit felvételi követelményként
  • húznak-e egyes szakokon minimumponthatárt
  • tartanak-e szóbeli elbeszélgetést
  • és egyáltalán mire adnak pluszpontokat.

Négy tárgyból lehet érettségi átlagot számolni?

A tanulmányi eredmények továbbra is 200 pontot értek, ebből 100 pontot jelentett az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatainak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv jegyei, továbbá egy az egyetem által meghatározott tantárgy (ami nem feltétlen természettudományos tárgy lehet) összege, a másik 100-at pedig érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlaga tette ki.

Elszámolták a pontjaidat?
    Több pontot lenne, mint amennyit látsz a Felviben, akkor írd meg nekünk az [email protected].

      Volt egy kis zavar a rendszerben, hiszen például az Óbudai Egyetem gazdasági képzésein a földrajz hiába érettségi tárgy, de az érettségi átlag számításánál már nem veszik figyelembe. Akinek pedig emiatt csak négy figyelembe vehető tantárgya van, annak nem számolt tanulmányi pontokat az algoritmus.

      Hogy hány tárgyból számolható érettségi átlag, azzal kapcsolatban megkeretük az Oktatási Hivatalt is, amint válaszolnak kérdéseinkre cikkünket frissítjük.

      Még ha gyengébben is sikerül, jobban megéri emeltezni

      Az érettségi pontok tekintetében idén is 200 pontot kaphattak a diákok. Itt nem volt újdonság, hogy a középszintű vizsga jóval kevesebbet ért, mint egy emelt szintűé.

      A középszintű érettségi esetén a vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatják meg a felvételizők pontszámként, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják. Például egy 75 százalékos középszintű matekérettségiért csak 50 felvételi pontnak felelt meg, ehhez képest az, aki ugyanennyi pontot teljesített az emelt szintű érettségin, azért továbbra is 75 pontot kapott.

      Pont emiatt a diákok idén már 71 500 emelt szintű érettségit tettek, míg tavaly csak 60 828-an. Ugyanis a mostani pontszámítás jobban díjazza, főleg, ha az egyetem még pluszpontokat is ad, ha valakinek gyengébben sikerül az emelt, mintha írna középszinten egy majdnem hibátlant.

       

      Shutterstock

      Hittanra és katonai szolgálatra

      Az intézményi pont idén is járhatott például

      • esélyegyenlőségért,
      • nyelvvizsgáért,
      • tanulmányi- vagy sportversenyen elért eredményekért,
      • szakképesítésért,
      • emelt szintű érettségiért és
      • katonai szolgálatért.

      De a 2025-ös eljárásban a Pázmányon tanévenként 15 pont járt arra, ha valaki középiskolásként is járt hittanra. Ezen felül plusz 10 pontot kaphattak azok a diákok, akik aktívan részt vesznek a helyi katolikus egyházközösség életében.

      Intézményi pontok számítása 2025

      Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pontot lehetett kapni. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehetett szerezni.

      Akiket biztosan nem vettek fel

      Azt is érdemes kiemelni, hogy bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumponthatárokat még 2023-ban eltörölték, azóta is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni, mert intézményi kereteken belül minimumponthatárok meghatározásáról döntöttek.

      Az ELTE-n például

      • gyógypedagógia szakra legalább 220,
      • anglisztikára 280,
      • gépészmérnökire 300,
      • pszichológiára pedig legalább 350

      pontot kellett elérni a bekerüléshez.

      Ha valaki ilyen szakon nem érte el a minimumponthatárt, az már este 8 előtt tudhatja, biztosan nem vették fel.

      Az Eduline-on délután élőben közvetítjük a ponthatárok kihirdetését, amiket a korábbi évekhez hasonlóan nálunk is megtalálhattok. Este pedig mutatjuk, hogy többek között hány pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz, hova kellett a legtöbb és hova a legkevesebb pont.

       

      Hozzászólások

      Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

      „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

      A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

      Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

      Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

      Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.