Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2025- május 7-én írják a diákok a történelemérettségit. Mind közép-, mind emelt szinten két fő részre oszlik a vizsga: az első részben rövid feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatok várják a diákokat.
Ezekre érdemes odafigyelni: voltak feladatok, melyek gondot okoztak a történelem próbaérettségin
Középszinten két esszé, emelten három
Középszinten a diákoknak összesen 180 perc áll rendelkezésükre. Az első részben rövid válaszokat igénylő kérdésekre kell felelni, a másodikban pedig négy esszétéma közül kettőt kell választani: egy rövidet, amely egyetemes történelemmel foglalkozik, és egy hosszút, amely pedig a magyar történelemmel. Fontos, hogy a választott esszék közül az egyik az ókortól 1849-ig tartó, a másik pedig az 1849 utáni időszakhoz kapcsolódjon.
A terjedelmi követelmények is szigorúak: a rövid esszének 100–130, a hosszúnak 210–260 szavasnak kell lennie. Aki ennél jelentősen többet vagy kevesebbet ír, pontlevonásra számíthat.
Emelt szinten a diákok 100 percet kapnak a rövid feladatokra, majd 140 percet az esszék kidolgozására. Itt hat esszétéma közül hármat kell választani: egy rövidet az egyetemes történelemből, egy hosszút a magyar történelemből, valamint egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól napjainkig.
A terjedelem itt is kötött:
- rövid esszé: 110–130 szó
- hosszú esszé: 240–290 szó
- komplex esszé: 290–340 szó
A választott esszétémát minden esetben pontosan meg kell jelölni a feladatlapon.
Hogyan számolják a középszintű érettségi százalékokból a felvételi pontokat?
Érettségiző diákok 2024-ben
Túry Gergely
Milyen hibákat kell elkerülni?
Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a diákok nem olvassák el figyelmesen a kérdést, és emiatt nem a lényegi választ írják le a feladatban. Érdemes tehát minden résznél először alaposan átolvasni a kérdést, majd ennek megfelelően válaszolni.
Tipikus hiba szokott lenni az is, hogy a diák tudja a választ, de nem megfelelő sorrendben írja le azokat. A pontozásnál fontos tudni, hogy ha egy kérdésnél több válaszlehetőség is elfogadható, a javító tanár legfeljebb az első négyet veszi figyelembe. Ezért célszerű először a biztos válaszokat leírni, és csak utána „kockáztatni” és a kevésbé biztos állításokat megadni.
Hogyan érdemes készülni az esszékre?
A történelemtanár szerint a terjedelem betartása mind a jól felkészült, mind a kevésbé magabiztos diákoknak kihívást jelenthet. Aki sokat tud, annak nehéz lehet a lényegre szorítkozni, aki pedig kevesebbet, annak a minimumot kitölteni. Ezért felhívja arra is a figyelmet, hogy ne induljatok túl messziről: például ha a második világháború közvetlen előzményeiről szól az esszé, felesleges az 1920-as évektől indítani, hiszen az 1938 utáni történések lesznek igazán lényegesek.
Már a legelején érdemes térben és időben elhelyezni az adott témát, hogy ez semmiképp se maradjon ki a szövegből.
A források helyes értelmezése is kulcsfontosságú. Nem elég felismerni, miről szól a forrás — azt is ki kell fejteni, milyen következményekkel járt, és hogyan illeszkedik a korszak eseményei közé. A vizsgán adott rövid források, szövegrészletek támpontként szolgálnak, amiket bele kell írni az esszébe, de a feladat akkor lesz teljes, ha a diák saját megállapításokat is tesz.
| Atlaszhasználat: legális és hasznos |
| A történelematlasz a vizsgán hivatalosan használható, és nagy segítséget jelenthet. Érdemes a következő hetekben átlapozni, és megjegyezni, mi és hol található benne — így a vizsgán nem megy el értékes idő a keresgéléssel. Emellett a használatával térben és időben is el lehet helyezni az egyes témákat, amely az esszék írásánál elengedhetetlen. |
Mire számíthatnak a vizsgázók?
A vizsga hét nagy témakört ölel fel:
- Ókor
- Középkor
- Kora újkor
- Újkor
- Világháborúk kora
- Hidegháború
- Jelenkor
A rövid feladatoknál 12 kérdés lesz: így a témakörökből lesz olyan, amiből csak egy, másikból pedig kettő is bekerülhet. Edényi László szerint érdemes több időt fordítani az újkori és modern történelem eseményeire, mivel ezek nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.
Jó szövegértési készséggel akár egy-egy táblázatból vagy forrásrészletből is következtetni lehet a helyes válaszra — ezért is ajánlott gyakorolni a szöveges feladatokat.
Bár már nincs elegendő idő arra, hogy a vizsgázók minden témakört alaposan megtanuljanak – ha eddig nem tették meg –, a tavaszi szünet ideális arra, hogy a legfontosabb információkat átnézzék.
„Érdemes a következő időszakban úgy készülni, hogy minden témához legyen egy-két fogalmuk, amit hozzá tudnak kapcsolni a témakörökhöz.”
- tanácsolja Edényi László, aki azt tanácsolja, hogy minden témakörnél legyenek meg a legfontosabb fogalmak, évszámok és összefüggések. Ehhez pedig nagy segítséget nyújt az Oktatási Hivatal oldalán található követelményrendszert.
Így érdemes gyakorolni a vizsgára
Az Oktatási Hivatal oldalán elérhetőek a korábbi érettségik feladatsorai minden melléklettel együtt, illetve a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatóval.
Korábbi cikkünkben kigyűjtöttük az elmúlt öt év középszintű és emelt szintű töriérettségi feladatsorait.
