Történelemérettségi 2025: erre figyeljetek a feladatoknál és az esszéknél

Edényi László történelemtanárral beszélgettünk arról, milyen hibákat kell elkerülni, és milyen praktikákat érdemes bevetni az írásbeli érettségin történelemből.

2025- május 7-én írják a diákok a történelemérettségit. Mind közép-, mind emelt szinten két fő részre oszlik a vizsga: az első részben rövid feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatok várják a diákokat.

Ezekre érdemes odafigyelni: voltak feladatok, melyek gondot okoztak a történelem próbaérettségin

Középszinten két esszé, emelten három

Középszinten a diákoknak összesen 180 perc áll rendelkezésükre. Az első részben rövid válaszokat igénylő kérdésekre kell felelni, a másodikban pedig négy esszétéma közül kettőt kell választani: egy rövidet, amely egyetemes történelemmel foglalkozik, és egy hosszút, amely pedig a magyar történelemmel. Fontos, hogy a választott esszék közül az egyik az ókortól 1849-ig tartó, a másik pedig az 1849 utáni időszakhoz kapcsolódjon.

A terjedelmi követelmények is szigorúak: a rövid esszének 100–130, a hosszúnak 210–260 szavasnak kell lennie. Aki ennél jelentősen többet vagy kevesebbet ír, pontlevonásra számíthat.

Emelt szinten a diákok 100 percet kapnak a rövid feladatokra, majd 140 percet az esszék kidolgozására. Itt hat esszétéma közül hármat kell választani: egy rövidet az egyetemes történelemből, egy hosszút a magyar történelemből, valamint egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól napjainkig.

A terjedelem itt is kötött:

  • rövid esszé: 110–130 szó
  • hosszú esszé: 240–290 szó
  • komplex esszé: 290–340 szó

A választott esszétémát minden esetben pontosan meg kell jelölni a feladatlapon.

Hogyan számolják a középszintű érettségi százalékokból a felvételi pontokat?

Érettségiző diákok 2024-ben
Túry Gergely

Milyen hibákat kell elkerülni?

Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a diákok nem olvassák el figyelmesen a kérdést, és emiatt nem a lényegi választ írják le a feladatban. Érdemes tehát minden résznél először alaposan átolvasni a kérdést, majd ennek megfelelően válaszolni.

Tipikus hiba szokott lenni az is, hogy a diák tudja a választ, de nem megfelelő sorrendben írja le azokat. A pontozásnál fontos tudni, hogy ha egy kérdésnél több válaszlehetőség is elfogadható, a javító tanár legfeljebb az első négyet veszi figyelembe. Ezért célszerű először a biztos válaszokat leírni, és csak utána „kockáztatni” és a kevésbé biztos állításokat megadni.

Hogyan érdemes készülni az esszékre?

A történelemtanár szerint a terjedelem betartása mind a jól felkészült, mind a kevésbé magabiztos diákoknak kihívást jelenthet. Aki sokat tud, annak nehéz lehet a lényegre szorítkozni, aki pedig kevesebbet, annak a minimumot kitölteni. Ezért felhívja arra is a figyelmet, hogy ne induljatok túl messziről: például ha a második világháború közvetlen előzményeiről szól az esszé, felesleges az 1920-as évektől indítani, hiszen az 1938 utáni történések lesznek igazán lényegesek.

Már a legelején érdemes térben és időben elhelyezni az adott témát, hogy ez semmiképp se maradjon ki a szövegből.

A források helyes értelmezése is kulcsfontosságú. Nem elég felismerni, miről szól a forrás — azt is ki kell fejteni, milyen következményekkel járt, és hogyan illeszkedik a korszak eseményei közé. A vizsgán adott rövid források, szövegrészletek támpontként szolgálnak, amiket bele kell írni az esszébe, de a feladat akkor lesz teljes, ha a diák saját megállapításokat is tesz.

Atlaszhasználat: legális és hasznos
A történelematlasz a vizsgán hivatalosan használható, és nagy segítséget jelenthet. Érdemes a következő hetekben átlapozni, és megjegyezni, mi és hol található benne — így a vizsgán nem megy el értékes idő a keresgéléssel. Emellett a használatával térben és időben is el lehet helyezni az egyes témákat, amely az esszék írásánál elengedhetetlen.

Mire számíthatnak a vizsgázók?

A vizsga hét nagy témakört ölel fel:

  1. Ókor
  2. Középkor
  3. Kora újkor
  4. Újkor
  5. Világháborúk kora
  6. Hidegháború
  7. Jelenkor

A rövid feladatoknál 12 kérdés lesz: így a témakörökből lesz olyan, amiből csak egy, másikból pedig kettő is bekerülhet. Edényi László szerint érdemes több időt fordítani az újkori és modern történelem eseményeire, mivel ezek nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.

Jó szövegértési készséggel akár egy-egy táblázatból vagy forrásrészletből is következtetni lehet a helyes válaszra — ezért is ajánlott gyakorolni a szöveges feladatokat.

Bár már nincs elegendő idő arra, hogy a vizsgázók minden témakört alaposan megtanuljanak – ha eddig nem tették meg –, a tavaszi szünet ideális arra, hogy a legfontosabb információkat átnézzék.

„Érdemes a következő időszakban úgy készülni, hogy minden témához legyen egy-két fogalmuk, amit hozzá tudnak kapcsolni a témakörökhöz.”

- tanácsolja Edényi László, aki azt tanácsolja, hogy minden témakörnél legyenek meg a legfontosabb fogalmak, évszámok és összefüggések. Ehhez pedig nagy segítséget nyújt az Oktatási Hivatal oldalán található követelményrendszert.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Így érdemes gyakorolni a vizsgára

Az Oktatási Hivatal oldalán elérhetőek a korábbi érettségik feladatsorai minden melléklettel együtt, illetve a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatóval.

Korábbi cikkünkben kigyűjtöttük az elmúlt öt év középszintű és emelt szintű töriérettségi feladatsorait.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.