Edényi László történelemtanárral beszélgettünk arról, milyen hibákat kell elkerülni, és milyen praktikákat érdemes bevetni az írásbeli érettségin történelemből.
2025- május 7-én írják a diákok a történelemérettségit. Mind közép-, mind emelt szinten két fő részre oszlik a vizsga: az első részben rövid feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatok várják a diákokat.
Ezekre érdemes odafigyelni: voltak feladatok, melyek gondot okoztak a történelem próbaérettségin
Középszinten két esszé, emelten három
Középszinten a diákoknak összesen 180 perc áll rendelkezésükre. Az első részben rövid válaszokat igénylő kérdésekre kell felelni, a másodikban pedig négy esszétéma közül kettőt kell választani: egy rövidet, amely egyetemes történelemmel foglalkozik, és egy hosszút, amely pedig a magyar történelemmel. Fontos, hogy a választott esszék közül az egyik az ókortól 1849-ig tartó, a másik pedig az 1849 utáni időszakhoz kapcsolódjon.
A terjedelmi követelmények is szigorúak: a rövid esszének 100–130, a hosszúnak 210–260 szavasnak kell lennie. Aki ennél jelentősen többet vagy kevesebbet ír, pontlevonásra számíthat.
Emelt szinten a diákok 100 percet kapnak a rövid feladatokra, majd 140 percet az esszék kidolgozására. Itt hat esszétéma közül hármat kell választani: egy rövidet az egyetemes történelemből, egy hosszút a magyar történelemből, valamint egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól napjainkig.
A terjedelem itt is kötött:
A választott esszétémát minden esetben pontosan meg kell jelölni a feladatlapon.
Hogyan számolják a középszintű érettségi százalékokból a felvételi pontokat?
Milyen hibákat kell elkerülni?
Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a diákok nem olvassák el figyelmesen a kérdést, és emiatt nem a lényegi választ írják le a feladatban. Érdemes tehát minden résznél először alaposan átolvasni a kérdést, majd ennek megfelelően válaszolni.
Tipikus hiba szokott lenni az is, hogy a diák tudja a választ, de nem megfelelő sorrendben írja le azokat. A pontozásnál fontos tudni, hogy ha egy kérdésnél több válaszlehetőség is elfogadható, a javító tanár legfeljebb az első négyet veszi figyelembe. Ezért célszerű először a biztos válaszokat leírni, és csak utána „kockáztatni” és a kevésbé biztos állításokat megadni.
Hogyan érdemes készülni az esszékre?
A történelemtanár szerint a terjedelem betartása mind a jól felkészült, mind a kevésbé magabiztos diákoknak kihívást jelenthet. Aki sokat tud, annak nehéz lehet a lényegre szorítkozni, aki pedig kevesebbet, annak a minimumot kitölteni. Ezért felhívja arra is a figyelmet, hogy ne induljatok túl messziről: például ha a második világháború közvetlen előzményeiről szól az esszé, felesleges az 1920-as évektől indítani, hiszen az 1938 utáni történések lesznek igazán lényegesek.
Már a legelején érdemes térben és időben elhelyezni az adott témát, hogy ez semmiképp se maradjon ki a szövegből.
A források helyes értelmezése is kulcsfontosságú. Nem elég felismerni, miről szól a forrás — azt is ki kell fejteni, milyen következményekkel járt, és hogyan illeszkedik a korszak eseményei közé. A vizsgán adott rövid források, szövegrészletek támpontként szolgálnak, amiket bele kell írni az esszébe, de a feladat akkor lesz teljes, ha a diák saját megállapításokat is tesz.
| Atlaszhasználat: legális és hasznos |
| A történelematlasz a vizsgán hivatalosan használható, és nagy segítséget jelenthet. Érdemes a következő hetekben átlapozni, és megjegyezni, mi és hol található benne — így a vizsgán nem megy el értékes idő a keresgéléssel. Emellett a használatával térben és időben is el lehet helyezni az egyes témákat, amely az esszék írásánál elengedhetetlen. |
Mire számíthatnak a vizsgázók?
A vizsga hét nagy témakört ölel fel:
A rövid feladatoknál 12 kérdés lesz: így a témakörökből lesz olyan, amiből csak egy, másikból pedig kettő is bekerülhet. Edényi László szerint érdemes több időt fordítani az újkori és modern történelem eseményeire, mivel ezek nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.
Jó szövegértési készséggel akár egy-egy táblázatból vagy forrásrészletből is következtetni lehet a helyes válaszra — ezért is ajánlott gyakorolni a szöveges feladatokat.
Bár már nincs elegendő idő arra, hogy a vizsgázók minden témakört alaposan megtanuljanak – ha eddig nem tették meg –, a tavaszi szünet ideális arra, hogy a legfontosabb információkat átnézzék.
„Érdemes a következő időszakban úgy készülni, hogy minden témához legyen egy-két fogalmuk, amit hozzá tudnak kapcsolni a témakörökhöz.”
- tanácsolja Edényi László, aki azt tanácsolja, hogy minden témakörnél legyenek meg a legfontosabb fogalmak, évszámok és összefüggések. Ehhez pedig nagy segítséget nyújt az Oktatási Hivatal oldalán található követelményrendszert.
Így érdemes gyakorolni a vizsgára
Az Oktatási Hivatal oldalán elérhetőek a korábbi érettségik feladatsorai minden melléklettel együtt, illetve a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatóval.
Korábbi cikkünkben kigyűjtöttük az elmúlt öt év középszintű és emelt szintű töriérettségi feladatsorait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
