Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Nem feltétlen kell emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, többletpontok tömkelege és színötös érettségi ahhoz, hogy valaki bejusson a magyar felsőoktatásba. A felvételi rendszer 2024-es átalakításának egyik eleme ugyanis az, hogy megszűntek a központilag meghatározott minimumponthatárok, ami
- alap- és osztatlan képzések esetén korábban 280,
- felsőoktatási szakképzés esetén 240,
- mesterképzések esetében pedig 50 pont volt,
ma viszont már az egyetemek határozhatják meg, hogy minimumponthatárokhoz kötik-e a bejutás esélyét, vagy nem.
Ahogy azt korábbi cikksorozatunkban már bemutattuk, vannak intézmények, és egyes intézményeken belül bizonyos szakok, ahol a bejutási küszöb jóval magasabb lett, mint korábban volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen például 320, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig 400 pont, míg máshol e csupán 180-200 pont között alakul.
| Minimumponthatárok 2025 |
Olyan egyetemek és főiskolák is vannak azonban, ahol nem húztak minimumponhatárokat és ahol emiatt tavaly és 2023-ban is (amikor az új szabályozás ezen része életbe lépett) meglepően alacsony ponthatárok születtek.
2024-ben például a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola gazdaságinformatikus képzésére mindössze 82 volt a ponthatár a maximálisan megszerezhető 500 pontból, a Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, önköltséges környezettan szakára 98 pont kellett.
Ilyen pontokat tulajdonképpen kettes-hármas érettségikkel is el lehet érni, többletpontok pláne nem szükségesek.
