Vannak szakok, amikre a maximálisan elérhető 500 pontból 100 pont alatt volt a bejutási küszöb.
Nem feltétlen kell emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, többletpontok tömkelege és színötös érettségi ahhoz, hogy valaki bejusson a magyar felsőoktatásba. A felvételi rendszer 2024-es átalakításának egyik eleme ugyanis az, hogy megszűntek a központilag meghatározott minimumponthatárok, ami
ma viszont már az egyetemek határozhatják meg, hogy minimumponthatárokhoz kötik-e a bejutás esélyét, vagy nem.
Ahogy azt korábbi cikksorozatunkban már bemutattuk, vannak intézmények, és egyes intézményeken belül bizonyos szakok, ahol a bejutási küszöb jóval magasabb lett, mint korábban volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen például 320, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig 400 pont, míg máshol e csupán 180-200 pont között alakul.
| Minimumponthatárok 2025 |
Olyan egyetemek és főiskolák is vannak azonban, ahol nem húztak minimumponhatárokat és ahol emiatt tavaly és 2023-ban is (amikor az új szabályozás ezen része életbe lépett) meglepően alacsony ponthatárok születtek.
2024-ben például a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola gazdaságinformatikus képzésére mindössze 82 volt a ponthatár a maximálisan megszerezhető 500 pontból, a Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, önköltséges környezettan szakára 98 pont kellett.
Ilyen pontokat tulajdonképpen kettes-hármas érettségikkel is el lehet érni, többletpontok pláne nem szükségesek.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
