Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A szeptemberben induló képzésekre szintén az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni.
Február 15-én éjfélkor nemcsak az alapszintű felsőoktatási képzésekre jár le a jelentkezési határidő, hanem azoknak is, akik folytatnák a tanulmányaikat és mesterképzésben szeretnének részt venni.
Mesterképzésre azok jelentkezhetnek, akik legalább egy alapképzésben szerzett - vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – oklevéllel rendelkeznek, vagy ezekkel egyenértékű külföldön szerzett oklevelet tudnak felmutatni - olvasható a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban.
Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jelentkezéshez az esetek többségében nem elegendő az alapszakos végzettséget bizonyító oklevél bemutatása. Kérhetnek még
A bemeneti követelmények szakonként és intézményenként változhatnak. Ami biztos az az, hogy a korábbi teljesítményeket minden esetben egy 100 pontos rendszerben értékelik.
Ezeket a rangsorolási és pontszámítási módokat használják a legtöbb intézményben:
Mielőtt jelentkeznétek, érdemes megnézni, hogy a választott szakon mely alapképzésben szerzett ismereteiteket tudják elfogadni.
Az előzményként elfogadott alapképzési szakok lehetnek:
Az előtanulmányok elfogadásáról minden esetben az intézmény dönt. Ezt hívják kreditelismertetésnek is.
Ha olyan szakon szereztetek oklevelet, amely a választott mesterképzéseteken teljes kreditérték beszámításával elfogadható, akkor külön vizsgálat nélkül, az okleveletek alapján és az intézmény által pluszban kért dokumentumok benyújtásával már jelentkezhettek is az E-felvételi rendszerében.
Ha viszont olyan oklevéllel rendelkeztek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, akkor az intézmény a már korábban említett kreditelismertetési eljárásban vizsgálja meg, hogy a korábban szerzett kreditjeitekből mennyi számolható el, mint szakterületi kredit.
Ebben az utóbbi esetben viszont rendelkeznetek kell legalább annyi beszámítható szakterületi kredittel, amennyi a felvételhez szükséges minimális kredithatár. Ezt minden intézmény magénak határozza meg külön. Ha a kreditelismertetési eljárásban eléritek a minimum határt, akkor bejuthattok a választott mesterképzésetekre, egy minimális feltétel mellett.
A fennmaradó kreditszámot az első két szemeszter alatt a képzés mellett párhuzamosan meg kell szerezni.
Fontos, ha szükséges a választott mesterképzésetekhez kreditelismertetési eljáráson részt venni, azt magatoknak kell intézzétek a választott intézménynél. Erről bővebb információt a képzések honlapján találtok.
Azzal is számoljatok, hogy egyes intézmények az eljárásért díjat is felszámolhatnak. Illetve, ami könnyebbség, hogy a kreditelismerési határozatot nem kell feltöltenetek az E-felvételi felületére.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.