Ezeket kell teljesíteni ahhoz, hogy sikeres legyen a mesterképzésre a felvételi

Az alap- és osztatlan képzések felvételijétől eltérő szabályok vonatkoznak a mesterképzésre jelentkezőkre.

Július 24-én lezárul a felsőoktatási felvételi és 120 990 felvételiző fogja megtudni, felvették-e valamelyik magyar egyetemre. Ahhoz azonban, hogy sikeres legyen a felvételi, minden jelentkezőnek meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, amelyeket a Felvi.hu gyűjtött össze.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről

Sikeres felvételt az a jelentkező nyerhetnek az ország valamelyik mesterképzésre, aki:

  1. a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be,
  2. rendelkezik felsőfokú végzettséggel,
  3. teljesíti az intézmény által előírt felvételi követelmény(eket)t,
  4. és a felvételi összpontszáma eléri a megállapított ponthatárt valamely jelentkezési helyén.

Az alap-és osztatlan képzések sikeres felvételijének kritériumairól ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.