Felvételi 2024: ez az egyik legfontosabb szabály, ha mesterképzésre jelentkeznétek

Hiába van alapszakos diplomátok, nem kerülhettek be vele bármilyen mesterképzésre. Mutatjuk a szabályokat.

  • Székács Linda

"Mesterképzésre kizárólag az a jelentkező vehető fel, aki legalább alapképzésben szerzett – vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű – oklevéllel rendelkezik" - figyelmeztet a felvételi tájékoztató.

Az alapszakos diploma megléte nem jelenti azt ugyanakkor, hogy bármilyen mesterképzésre bekerülhettek.

Az előzményként elfogadható szakokat a képzési és kimeneti követelményeket tartalmazó miniszteri közlemény, illetve az intézmények maguk határozhatják meg.

Bizonyos szakok teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehetők - például ha kommunikáció alapszakkal kommunikáció mesterképzésre jelentkeztek -, nem teljes kreditérték beszámításával pedig figyelembe vehetők azok a képzések, amin a megszerzett ismeretek "megfelelő feltételt biztosítanak a mesterképzésbe való belépéshez." Ezt a kreditelismerési eljárás során vizsgálják meg.

"Amennyiben csak a szak képzési és kimeneti követelményében előírt minimális szakterületi kreditszámmal rendelkező szakon szerez vagy szerzett oklevelet, akkor felvételt nyerhet, de a szükséges és a minimális kreditszám különbözetét a mesterképzéssel párhuzamosan, az első két félévben meg kell szereznie a felsőoktatási intézmény által meghatározottak szerint" - teszik hozzá.

Amennyiben a korábbi tanulmány nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kreditként, akkor a jelentkező nem nyerhet besorolást és felvételt az adott mesterképzési szakra. Anglisztika alapképzésről tehát nem kerülhettek be például matematika mesterképzésre.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.