Mesterszakra jelentkezőknek: ezeket tudnotok kell a felvételiről

A 2024-es általános felvételi eljárásban a mesterképzésekre is február 15-ig lehet leadni a jelentkezéseket. Mutatjuk, hogy mire figyeljetek oda, ha idén felvételiztek.

Kik jelentkezhetnek mesterképzésre?

A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szintet jelenti, amelyre kizárólag akkor jelentkezhettek, ha már rendelkeztek legalább egy felsőfokú végzettséggel, vagy amennyiben még folyamatban vannak az alapszakos tanulmányaitok, legkésőbb 2024. júliusáig záróvizsgáznotok kell és feltölteni a felsőfokú okleveleteket az E-felvételi rendszerébe.

A jelentkezés folyamata

A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása. Ez azonban csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.

A mesterképzésre való jelentkezés ugyan úgy, mint az alapszakos, az E-felvételi rendszerében történik. Ebben az esetben is fel kell állítanotok az általatok megjelölt intézmények sorrendjét, rögzítenetek az adatokat és hitelesíteni a jelentkezést. Az E-felvételibe való belépést az ügyfélkapun keresztül tudjátok megtenni, aminek folyamatáról ebben a cikkünkben írtunk.

Milyen dokumentumokat kell feltölteni?

Az alapképzéshez hasonlóan itt is járnak többletpontok a felvételi során, például a nyelvvizsgáért, sport- vagy tanulmányi eredményekért, hátrányos helyzetért, amiknek egy részét külön dokumentummal kell igazolni. Ezekről érdemes a kiválasztott egyetem oldalán tájékozódni, ugyanis lehetnek eltérések abban, hogy melyik egyetem mire ad pluszpontot és ezáltal milyen igazolások szükségesek a jelentkezéshez.

Hány pontot lehet szerezni?

A mesterszakos felvételi során maximum 100 pontot szerezhettek. Ez azért van, mert az alapszak elvégzését követően már nem a középiskolai eredményeitek számítanak, hanem a diplomátok minősítése, a záróvizsgátok, valamint az egyetem által megszabott írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák vagy beszélgetések eredményei.

A megváltozott felvételi pontszámítás miatt fontos, hogy mindig az általatok megjelölt egyetemeknek és szakoknak a követelményi rendszerét figyeljétek, mert eltérések lehetnek az egyetemek felvételi folyamatai között.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.