A 2024-es általános felvételi eljárásban a mesterképzésekre is február 15-ig lehet leadni a jelentkezéseket. Mutatjuk, hogy mire figyeljetek oda, ha idén felvételiztek.
Kik jelentkezhetnek mesterképzésre?
A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szintet jelenti, amelyre kizárólag akkor jelentkezhettek, ha már rendelkeztek legalább egy felsőfokú végzettséggel, vagy amennyiben még folyamatban vannak az alapszakos tanulmányaitok, legkésőbb 2024. júliusáig záróvizsgáznotok kell és feltölteni a felsőfokú okleveleteket az E-felvételi rendszerébe.
A jelentkezés folyamata
A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása. Ez azonban csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.
A mesterképzésre való jelentkezés ugyan úgy, mint az alapszakos, az E-felvételi rendszerében történik. Ebben az esetben is fel kell állítanotok az általatok megjelölt intézmények sorrendjét, rögzítenetek az adatokat és hitelesíteni a jelentkezést. Az E-felvételibe való belépést az ügyfélkapun keresztül tudjátok megtenni, aminek folyamatáról ebben a cikkünkben írtunk.
Milyen dokumentumokat kell feltölteni?
Az alapképzéshez hasonlóan itt is járnak többletpontok a felvételi során, például a nyelvvizsgáért, sport- vagy tanulmányi eredményekért, hátrányos helyzetért, amiknek egy részét külön dokumentummal kell igazolni. Ezekről érdemes a kiválasztott egyetem oldalán tájékozódni, ugyanis lehetnek eltérések abban, hogy melyik egyetem mire ad pluszpontot és ezáltal milyen igazolások szükségesek a jelentkezéshez.
Hány pontot lehet szerezni?
A mesterszakos felvételi során maximum 100 pontot szerezhettek. Ez azért van, mert az alapszak elvégzését követően már nem a középiskolai eredményeitek számítanak, hanem a diplomátok minősítése, a záróvizsgátok, valamint az egyetem által megszabott írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák vagy beszélgetések eredményei.
A megváltozott felvételi pontszámítás miatt fontos, hogy mindig az általatok megjelölt egyetemeknek és szakoknak a követelményi rendszerét figyeljétek, mert eltérések lehetnek az egyetemek felvételi folyamatai között.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
