Felsőoktatási felvételi: mi történik, ha nem vesznek fel egyik megjelölt szakra sem?

Február 15-én lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezése. Eddig kell eldöntenetek, melyik egyetemen és milyen szakon szeretnétek tanulni.

Bár még a ponthatárok kihirdetése igen messze van - erre ugyanis csak július végén fog sor kerülni -, sokan már biztos most is izgulnak, hogy melyik képzésre fognak bekerülni vagy felvételt nyernek-e egyáltalán bármelyik általuk megjelölt helyre.

Fontos tudnotok, hogy még azután is van esélyetek szeptemberben egyetemre menni, ha egyik képzésre sem vesznek fel titeket - ugyani még hátra van egy pótfelvételi.

A tavaszi felvételit követően - augusztus elején, a felsőoktatásért felelős miniszter döntése alapján - pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik

  • jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket,
  • vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem

- tájékoztat róla a Felvi.hu.

A pótfelvételi jelentkezési időszak az általános felvételi ponthatárok kihirdetése után fog kezdődni, július végén és augusztus első feléig fog tartani. Azonban ebben az esetben már csak egyetlen helyre adhatjátok le a jelentkezéseteket.

Akiket pedig a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.