Felsőoktatási felvételi: mi történik, ha nem vesznek fel egyik megjelölt szakra sem?

Február 15-én lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezése. Eddig kell eldöntenetek, melyik egyetemen és milyen szakon szeretnétek tanulni.

Bár még a ponthatárok kihirdetése igen messze van - erre ugyanis csak július végén fog sor kerülni -, sokan már biztos most is izgulnak, hogy melyik képzésre fognak bekerülni vagy felvételt nyernek-e egyáltalán bármelyik általuk megjelölt helyre.

Fontos tudnotok, hogy még azután is van esélyetek szeptemberben egyetemre menni, ha egyik képzésre sem vesznek fel titeket - ugyani még hátra van egy pótfelvételi.

A tavaszi felvételit követően - augusztus elején, a felsőoktatásért felelős miniszter döntése alapján - pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek, amelynek során azok jelentkezhetnek, akik

  • jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket,
  • vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem

- tájékoztat róla a Felvi.hu.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

A pótfelvételi jelentkezési időszak az általános felvételi ponthatárok kihirdetése után fog kezdődni, július végén és augusztus első feléig fog tartani. Azonban ebben az esetben már csak egyetlen helyre adhatjátok le a jelentkezéseteket.

Akiket pedig a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.