Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hiába jelölték meg nagyságrendekkel többen az állami ösztöndíjas kommunikáció és médiatudomány szakot a Dunaújvárosi Egyetemen (DUE), mégis csak az önköltséges szakot indult el – írta egy felvételiző az Eduline-nak.
Az olvasói levélből kiderült, hogy emiatt megkeresték az egyetemet is, ahol többféleképpen indokolták meg, végül miért indítják el az állami ösztöndíjas képzést. Az egyik ezek közül az volt, hogy nem volt elég jelentkező.
| Mikor nem indul el egy meghirdetett szak a felvételin? |
A felvételi során két okból nem indul egy szak: az egyik, ha nincsen elég jelentkező (különösen igaz ez kisebb egyetemek önköltséges képzéseire), a másik, hogy a jelentkezők nem megfelelően felkészültek. Ezekben az egyetem dönthet úgy, hogy mégsem indítja el a szakot. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában nem indul új évfolyam. Természetesen erről is az intézmény dönt olyan képzések esetében, ahol például a felvételinek egy alkalmassági vagy külön felvételi vizsga is a feltétele. |
Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a DUE állami ösztöndíjas nappali tagozatos kommunikáció-és médiatudomány képzését első helyen 48-an jelölték meg, az összes jelentkezések száma pedig elérte a 151-et. Ehhez képest az önköltséges képzést első helyen csak 2-en írták be, és az összes jelentkezések száma is mindössze 55 volt. (Ezt a szakot levelező tagozaton az állami ösztöndíjas formában 82-en írták be első helyre.) Tehát jelentkező bőven volt.
8 állami ösztöndíjas hely két szakon nappalin és levelezőn
A helyzetet árnyalja, hogy idén a felvételi eljárás során a kapacitásszámokat sem tették közzé, vagyis azt, hogy az adott egyetem maximum hány jelentkezőt vehetnek fel a szakra vagy éppenséggel mennyitől indítják el. Csupán szakterületenként az állami ösztöndíjas keretszámokat tudni.
A DUE társadalomtudományi képzésekre összesen 8 állami ösztöndíjas helyet kapott az idei felvételi eljárásban, amit az alap-és mesterképzések között, illetve a felsőoktatási szakképzései között kellett szétosztania. Az egyetemen a társadalomtudományi képzések közül csak a kommunikáció és médiatudomány alapszak, valamint a televíziós műsorkészítő felsőoktatási képzést hirdettek meg állami ösztöndíjas formában. Mivel mindegyik szakon indult nappali és levelező tagozaton állami ösztöndíjas képzés, ezért ezt a 8 helyet ezek között kellett szétosztani.
A televíziós műsorkészítő szakra nappali tagozatos állami ösztöndíjas formában 10-én, míg levelezőre 8-an jelentkeztek az elsőhelyen. Vagyis jóval kevesebben, mint kommunikáció-és médiatudomány alapszakra. Ezek után felmerül a kérdés, hogy az egyetem ha tudja, hogy csak 8 állami ösztöndíjas férőhelye van a társadalomtudományi területre, akkor miért hirdet meg két szakot is nappali és levelezőtagozaton állami ösztöndíjas formában, és miért azt a szakot indítja el nappali tagozaton, amire jóval kevesebben jelentkeztek.
Az esettel kapcsolatban a Dunaújvárosi Egyetemet is megkérdeztük, akik azt írták, hogy „az egyetem részére biztosított állami ösztöndíjas férőhelyeket a térségi gazdasági szereplők szempontjainak megfelelően, a munkaerőpiaci szempontból releváns képzések között osztottuk fel, annak érdekében, hogy az egyetemmel kapcsolatban álló cégek és vállalatok részére tudjunk olyan jól képzett diplomás munkaerőt biztosítani, amelyre a működésükhöz szükségük van, míg a régióban élő fiataloknak tudjunk olyan releváns képzést adni, amellyel az otthonához közel biztos karrier lehetőséghez jut a diploma birtokában. Ezen rendező elv mentén került sor az állami ösztöndíjas férőhelyek biztosítására.”
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Mit lehet ilyen esetben tenni?
Természetesen nem csak DUE-n fordult elő, hogy nem indítottak el egy képzést az idei felvételin, ugyanakkor az esetek többségében általában az állami ösztöndíjas szak indult el, nem pedig az önköltséges, agy ha mindkét képzési formára kevesen jelentkeztek, akkor végül egyik sem.
A DUE példája is mutatja, hogy a jövőben a jelentkezések leadásakor érdemes egy pillantást vetni az állami ösztöndíjas kapacitásszámokra a felvételi tájékoztatóban. Ha ez a meghirdetett szakokhoz képest kevésnek tűnik, akkor érdemes mellette olyan egyetemet is megjelölni, ahol a képzési területhez arányaiban jóval több állami ösztöndíjas hely tartozik.
Ha ti is azért nem kerültetek be egyetemre, mert végül nem indult el a szak, amire jelentkeztetek, akkor se keseredjetek el, mert pótfelvételi eljárás keretében számos egyetem hirdetett meg állami - és önköltséges képzést. Erről részletesen az alábbi cikkünkben olvashattok:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.