Egy budapesti diák lélekjelenlétének és gyors reakciójának köszönhetően sikerült megmenteni egy eszméletlen férfi életét.
Az eset április közepén történt: a SzívCity alkalmazás riasztást küldött egy közeli parkban összeesett férfihoz. Az értesítés egy, a Közgazdasági Politechnikum egyik diákjához is befutott, aki épp angolórán ült - számolt be róla az Országos Mentőszolgálat közösségi oldalán.
A fiú nem habozott, azonnal felállt, és szó nélkül kirohant a tanteremből, hogy segítsen. Mivel a helyszín csak néhány percre volt, gyorsan odaért, felismerte a keringésmegállást, és azonnal megkezdte az újraélesztést.
Rövid időn belül a mentők is megérkeztek, átvették az életmentést, amelynek köszönhetően a férfi keringése visszatért. Az állapotát stabilizálták, majd kórházba szállították.
A fiatal életmentő, Bognár-Béres Gyula nem először bizonyította elhivatottságát: az ő kezdeményezésére alakult meg iskolájában egy egészségügyi bizottság, és rendszeresen tart elsősegélynyújtó foglalkozásokat diáktársainak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
