476 pont: az ELTE húzta a legmagasabb ponthatárt az osztatlan jogász szakon

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2024-es felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.

Az egyik legnépszerűbb szak már évek óta a jogászképzés, ahol közismert, hogy minden évben nagyon magasak a ponthatárok. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint idén 4178-an jelölték meg első helyen az osztatlan jogászképzést.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

Mutatjuk milyen ponthatárokat húztak 2024-ben az egyetemek az állami ösztöndíjas osztatlan jogász szakon:

  • DE-ÁJK:431
  • ELTE-ÁJK: 476
  • KRE-ÁJK: 436
  • ME-ÁJK: 372
  • PPKE-JÁK: 467
  • PTE-ÁJK: 421
  • SZE-DFK: 394
  • SZTE-ÁJK: 438
Ponthatárok 2024

        Hozzászólások

        A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

        A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

        Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

        Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.