Ezeken az egyetemi képzéseken húzták a legalacsonyabb ponthatárokat a 2023-as felvételin

Gazdálkodási és menedzsment szak 110 pontért? Nem lehetetlen. Mutatjuk, melyik egyetemeken és milyen képzéseken voltak a legalacsonyabbak a ponthatárok a tavalyi felvételin.

  • Székács Linda

Míg a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére 380, az ELTE-re 419, a Corvinus magyar nyelvű képzésére pedig 418 pont kellett a bekerüléshez, mindössze 110 pontra volt szükségük a 2023-as felvételin azoknak a felvételizőknek, akik az Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére jelentkeztek.

Volt azonban még ennél is alacsonyabb ponthatár a tavalyi felvételiben: a Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzésére csupán 108 pont kellett. Ennyit pedig akkor is össze lehet szedni, ha a jelentkező csak ketteseket szerzett a középiskolai tanulmányai alatt és az érettségin.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Hogyan lehetséges?

A rekordalacsony pontszám úgy jöhetett össze, hogy a megváltozott felvételi rendszer már 2023-ban is érvényes szabályai szerint megszűnt a központilag meghatározott minimumponthatár. Ez alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt.

Az új szabályok szerint a minimumponthatárokról az egyetemek dönthetnek. Vannak, amik eltörölték ezt a feltételt, ezért tehát bizonyos szakokra akár 100-150 ponttal is be lehet kerülni, máshol - például a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Corvinuson is - magasabb minimumponthatárokat húztak, és egyes képzésekre lehetetlen 370-400 pont alatt bekerülni.

 

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.