Metrók, rekordok, antropológia - ilyen témák vannak az érettségi hallás utáni szövegértésében

Másfél óra telt el eddig az idei angolérettségiből, a vizsgázók mostanra pedig már túl vannak két feladatsoron is: az olvasott szöveg értését és a nyelvhelyességet felmérő lapokon. Mutatjuk, milyen témákat kaptak a hallás utáni szövegértésben.

Angolérettségi 2024

Margaret McCollum, antropológia és Guinness rekorder - ilyen témákat kaptak az angolból középszinten érettségizők a vizsga harmadik, hallás utáni szövegértés feladatrészében.

A vizsgázóknak ezekkel a szövegekkel feleletválasztós, lyukas szöveg és igaz-hamis feladattípusok formájában kell megküzdeniük, amire összesen 30 perc áll rendelkezésükre.

A szövegeket általában kétszer lehet meghallgatni; elsőként egyben, majd a második hallgatás során néhány másodperces szünetekkel.

A vizsgarészben egyébként általában 2-3 hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagot kapnak a vizsgázók, amik többnyire anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása. Ezek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc.

Bár a hanganyagokat sajnos nem kapjuk meg, így az Eduline javító tanára értelemszerűen ezt a feladatrészt nem tudja megoldani, a feladatlapokat a vizsgák után feltöltjük majd.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az angolérettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.

Mivel az emelt szintű vizsgákat a diákok központilag írják, ezért arról csak délután lesznek információink. Érdemes lesz követni akkor is az Eduline-t.

Közvetítésünket az angolérettségiről ide kattintva éritek el:

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.