Metrók, rekordok, antropológia - ilyen témák vannak az érettségi hallás utáni szövegértésében

Másfél óra telt el eddig az idei angolérettségiből, a vizsgázók mostanra pedig már túl vannak két feladatsoron is: az olvasott szöveg értését és a nyelvhelyességet felmérő lapokon. Mutatjuk, milyen témákat kaptak a hallás utáni szövegértésben.

Angolérettségi 2024

Margaret McCollum, antropológia és Guinness rekorder - ilyen témákat kaptak az angolból középszinten érettségizők a vizsga harmadik, hallás utáni szövegértés feladatrészében.

A vizsgázóknak ezekkel a szövegekkel feleletválasztós, lyukas szöveg és igaz-hamis feladattípusok formájában kell megküzdeniük, amire összesen 30 perc áll rendelkezésükre.

A szövegeket általában kétszer lehet meghallgatni; elsőként egyben, majd a második hallgatás során néhány másodperces szünetekkel.

A vizsgarészben egyébként általában 2-3 hétköznapi nyelvezetű, érdekes, normális tempójú hanganyagot kapnak a vizsgázók, amik többnyire anyanyelvi beszélők párbeszéde vagy egy történet elmondása. Ezek játszódhatnak pályaudvarokon, áruházakban vagy rádióban, de lehetnek üzenetrögzítőn elhangzó üzenetek is, esetleg rádiós, tévés hírek, interjúk is némi háttérzajjal, az együttes terjedelmük pedig nagyjából 6-9 perc.

Bár a hanganyagokat sajnos nem kapjuk meg, így az Eduline javító tanára értelemszerűen ezt a feladatrészt nem tudja megoldani, a feladatlapokat a vizsgák után feltöltjük majd.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Az angolérettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.

Mivel az emelt szintű vizsgákat a diákok központilag írják, ezért arról csak délután lesznek információink. Érdemes lesz követni akkor is az Eduline-t.

Közvetítésünket az angolérettségiről ide kattintva éritek el:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.