"Meg kellett dolgozni azért, ha valaki el akarta rontani" - ez a szaktanár véleménye az angolérettségi szövegértés részéről

Reggel 9-kor elkezdődött az érettségi negyedik napja. A diákok csütörtökön angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten egyaránt. A feladatok kapcsán megkérdeztük a szaktanárunkat, ő mit gondol a középszintű vizsga első két részéről.

Angolérettségi 2024

A vizsgázók az érettségi első részében olvasott szövegértési feladatokat kellett elvégezniük, ehhez állatkertről, a hírek káros hatásáról, Edinburgh-ról és karácsonyi dekorációról szóló szövegeket kaptak. A vizsga második felében, a 30 perces nyelvhelyességi feladatok során pedig dinnyefesztivál és -30 fokos téli sport is szerepelt a feladatokban.

"Meg kellett dolgozni azért, ha valaki el akarta rontani"

- nyilatkozta az Eduline-nak a megkérdezett szaktanár, aki úgy véli, hogy a középszintű angolérettségi szövegértés feladatai közül egyik sem volt kifejezetten nehéz, így az érettségizőknek nem fog kihívást okozni, hogy jó erdményeket érjenek el.

Bár a karácsonyi témaválasztás meglehetősen furcsának érződik a második feladatban május elején, az angoltanár szerint itt is viszonylag könnyen ki lehetett találni a jó válaszokat. Egyedül a harmadik feladatban találkozhattak zavaró dologgal a diákok, ugyanis olyan állatnevek szerepeltek benne, amelyeket lehet nem ismertek. A helyes válaszok megadásához azonban nem is feltétlenül kellett tudniuk ezeket, de ez kicsit megzavarhatta a vizsgázókat.

A nyelvhelyességgel azonban már más a helyzet. Itt is viszonylag érdekes témák szerepltek, de olyan kifejezések ismeretét igényelték a feladatok, amelyeket a diákok lehet nem ismertek. Emellett több megoldásnál is olyan szavakat kellett megadni, amelyeknek helyesírása problémát okozhatott. A tanár szerint a szövegértés majd kompenzálja a diákokat, ha itt rosszabb eredményeket érnek el.

Az angol érettségiről szóló, folyamatososan frissülő tudósításunkat itt tudjátok követni:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.