Reggel 9-kor elkezdődött az érettségi negyedik napja. A diákok csütörtökön angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten egyaránt. A feladatok kapcsán megkérdeztük a szaktanárunkat, ő mit gondol a középszintű vizsga első két részéről.
A vizsgázók az érettségi első részében olvasott szövegértési feladatokat kellett elvégezniük, ehhez állatkertről, a hírek káros hatásáról, Edinburgh-ról és karácsonyi dekorációról szóló szövegeket kaptak. A vizsga második felében, a 30 perces nyelvhelyességi feladatok során pedig dinnyefesztivál és -30 fokos téli sport is szerepelt a feladatokban.
"Meg kellett dolgozni azért, ha valaki el akarta rontani"
- nyilatkozta az Eduline-nak a megkérdezett szaktanár, aki úgy véli, hogy a középszintű angolérettségi szövegértés feladatai közül egyik sem volt kifejezetten nehéz, így az érettségizőknek nem fog kihívást okozni, hogy jó erdményeket érjenek el.
Bár a karácsonyi témaválasztás meglehetősen furcsának érződik a második feladatban május elején, az angoltanár szerint itt is viszonylag könnyen ki lehetett találni a jó válaszokat. Egyedül a harmadik feladatban találkozhattak zavaró dologgal a diákok, ugyanis olyan állatnevek szerepeltek benne, amelyeket lehet nem ismertek. A helyes válaszok megadásához azonban nem is feltétlenül kellett tudniuk ezeket, de ez kicsit megzavarhatta a vizsgázókat.
A nyelvhelyességgel azonban már más a helyzet. Itt is viszonylag érdekes témák szerepltek, de olyan kifejezések ismeretét igényelték a feladatok, amelyeket a diákok lehet nem ismertek. Emellett több megoldásnál is olyan szavakat kellett megadni, amelyeknek helyesírása problémát okozhatott. A tanár szerint a szövegértés majd kompenzálja a diákokat, ha itt rosszabb eredményeket érnek el.
Az angol érettségiről szóló, folyamatososan frissülő tudósításunkat itt tudjátok követni:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
