Milyen esélyegyenlőségi pluszpontok járnak a 2024-es felvételin?

A legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek. Összeszedtük, hogy általánosan mire és mennyi pontot kaphattok 2024-es felvételin.

Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy mennyi esélyegyenlőségi pontot adnak.

Ennek tekintetében az intézményi pontszámításról érdemes mindig az általatok megjelölt egyetemek oldalain tájékozódni.

Intézményi pontok számítása 2024

 

Az esélyegyenlőségért járó pontok kategóriái

Alapvetően három csoportba tartozó felvételizők kaphatják meg (kivetel egyes egyetemeken):

  • a hátrányos helyzetűek
  • a fogyatékossággal élők
  • a gyereket nevelők

 

Több helyen marad a 40 pont

Például a Szegedi Tudományegyetemen, továbbra is változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. A legtöbb intézményben viszont „csak” az előbb felsorolt 3 kategóriába tartozó felvételizők számíthatnak pluszpontokra. Ezzel ellentétben a BGE-n emellett szintén 40 pontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza.

30, de akár 50 pontot is kaphattok

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen is megnövelték az esélyegyenlőségi pontokat. 2024-től mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.

Máshol viszont csökkentették a pontszámokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók. A Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.