A legtöbb felsőoktatási intézmény továbbra is ad pluszpontokat a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezőknek. Összeszedtük, hogy általánosan mire és mennyi pontot kaphattok 2024-es felvételin.
Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy mennyi esélyegyenlőségi pontot adnak.
Ennek tekintetében az intézményi pontszámításról érdemes mindig az általatok megjelölt egyetemek oldalain tájékozódni.
Az esélyegyenlőségért járó pontok kategóriái
Alapvetően három csoportba tartozó felvételizők kaphatják meg (kivetel egyes egyetemeken):
Több helyen marad a 40 pont
Például a Szegedi Tudományegyetemen, továbbra is változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. A legtöbb intézményben viszont „csak” az előbb felsorolt 3 kategóriába tartozó felvételizők számíthatnak pluszpontokra. Ezzel ellentétben a BGE-n emellett szintén 40 pontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza.
30, de akár 50 pontot is kaphattok
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen is megnövelték az esélyegyenlőségi pontokat. 2024-től mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Máshol viszont csökkentették a pontszámokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók. A Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
