Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Míg a korábbi években a legtöbb alap-és osztatlan képzésre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkező diákok a megfelelő igazolások ellenében összesen 40 többletpontot kaphattak, 2024-től az intézmények önállóan határozzák meg, hogy mennyi esélyegyenlőségi pontot adnak.
Ennek tekintetében az intézményi pontszámításról érdemes mindig az általatok megjelölt egyetemek oldalain tájékozódni.
Az esélyegyenlőségért járó pontok kategóriái
Alapvetően három csoportba tartozó felvételizők kaphatják meg (kivetel egyes egyetemeken):
- a hátrányos helyzetűek
- a fogyatékossággal élők
- a gyereket nevelők
Több helyen marad a 40 pont
Például a Szegedi Tudományegyetemen, továbbra is változatlanul 40 esélyegyenlőségi pontot kaphatnak a felvételizők. A legtöbb intézményben viszont „csak” az előbb felsorolt 3 kategóriába tartozó felvételizők számíthatnak pluszpontokra. Ezzel ellentétben a BGE-n emellett szintén 40 pontot adhatnak a megváltozott munkaképességért és azért is, ha a jelentkező egy tartós beteg hozzátartozóját gondozza.
30, de akár 50 pontot is kaphattok
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen is megnövelték az esélyegyenlőségi pontokat. 2024-től mindkét intézményben 50 pontot adnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő jelentkezőknek.
Máshol viszont csökkentették a pontszámokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is maximum 60, jogcímenként pedig 30 többletpontot kaphatnak a rászoruló hallgatók. A Semmelweis Egyetemen pedig maximum 15 pont járhat.
