Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derül ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Közben egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig 12 ezren csatlakoztak hozzájuk.
"Jelenleg nincsenek érvényben rendkívüli szabályok az érettségi vizsgákra" - ezt a választ küldte az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH). Arra voltunk kíváncsiak, a koronavírus-járvány miatt idén is elmaradnak-e a tavaszi szóbeli érettségi vizsgák, vagy két év után ismét érettségizhetnek majd szóban a végzős középiskolások.
A válasz elég szűkszavú, de az azért kiderül: az oktatási kormányzat egyelőre azzal számol, hogy kétéves kihagyás után újra megtartják majd a szóbeli vizsgákat júniusban. Erre utal az is, hogy az OH néhány napja közzétette a tavaszi érettségi járványügyi szabályait, és ebben a rövid dokumentumban külön kitérnek a szóbelikre: az írásbeliken marad a 1,5 méteres távolság és a tízfős létszámkorlát termenként, és a szóbelin is tartani kell majd a távolságot. A maszkviselést központilag nem teszik kötelezővé, erről az iskolák dönthetnek majd.
Két éve nincs szóbeli
Az előző két évfolyamnak nem kellett szóbelire készülnie. A 2020-as érettségi szezon kezdete előtt pár héttel jelentette be a kormány, hogy az írásbeli vizsgákat - szigorú szabályok mellett - megtartják, a szóbeli vizsgák viszont elmaradnak. Egy évvel később, 2021 áprilisában ugyanígy döntöttek.
2020-ban a döntést a járványhelyzettel indokolta a kormány, hiszen a 12. évfolyamosok pont a felkészülés időszakának kellős közepén kényszerültek átállni online oktatásra, amely eléggé döcögött. A 2020/2021-es tanévben már novembertől digitálisan tanultak a középiskolások, így nem okozott nagy meglepetést, hogy ismét elmaradnak a szóbelik - a kormány azt is hozzátette, hogy így lesz "fair" a rendszer. Az őszi érettségi időszakban egyébként megtartották a szóbeliket is - igaz, az őszi szezonban jóval kevesebben vizsgáznak, mint tavasszal.
Bár az elmúlt két évben nem a korábban megszokott rendben tartották a vizsgákat, az egyetemre, főiskolára felvételizőket nem érte hátrány (vagyis de, bár nem az érettségi "felezése", hanem a hónapokig tartó online oktatás miatt), a 2020-ban és a 2021-ben megszerzett "fél" vizsgák is teljes értékűnek számítanak, ugyanannyi pont jár értük a felvételin, mint a korábbi, teljes vizsgákért.
Petíció indult a 2022-es szóbelik törléséért
A 2020-as és a 2021-es döntés vegyes reakciókat váltott ki, a diákok egy része örült annak, hogy csak írásbeliznie kell, mások viszont ragaszkodtak volna a szóbelihez, az ugyanis jó javítási lehetőség azoknak, akik az írásbeli vizsgán nem szereztek elég magas pontszámot. Nemrég az ADOM Diákmozgalom is feltette a kérdést a diákoknak: jó ötlet lenne-e, ha idén is eltörölnék a szóbeli érettségiket? A diákszervezet rengeteg - vegyes - reakciót kapott.
Pedig közben petíció indult azért, hogy idén se tartsák meg a szóbeli érettségiket. Az aláírásgyűjtést az év elején indította egy végzős osztály, eddig 12 ezer aláírást gyűjtöttek.
A petíciót jegyző diákok azzal érvelnek, hogy a tavaly érettségizők pont annyi ideig tanultak otthonról, online, mint az idei végzősök, mégsem kellett szóban is vizsgázniuk. "A 2019/20-as tanévben érettségizők pedig majdnem a teljes 4 vagy 5 tanulmányi évüket jelenléti oktatásban folytatták, csak 3 hónapot töltöttek online oktatásban, mégis az akkori járványhelyzet mellett a másik ok, ami miatt megkapták az általunk is javasolt kedvezményt, a szóbelik eltörlését, az az volt, hogy nem volt lehetőségük a teljeskörű felkészülésre" - írják.
Hozzáteszik azt is: 2021 szeptembere óta papíron ugyan jelenléti oktatás van a középiskolákban, de az elmúlt hónapokban sokan kerültek karanténba, sok diák és tanár fertőződött meg koronavírussal. A petíció szövegéből azt is kiderül, mindez milyen problémát okozhat: az aláírásgyűjtés elindításakor a kérelem szövegét író osztály összes olyan tanára koronavírusos volt, aki kötelező érettségi tárgyat tanít. "De számos más választható érettségi tantárgy esetében is ez a helyzet áll fenn" - írják, kiemelve: rengeteg tanár hiányzik, így a helyettesítéseket sem lehet megoldani, így az otthon maradó tanárok online próbálják őket tanítani. Ami persze nem a leghatékonyabb megoldás.
| Olaszországban inkább tüntetnek a diákok |
Róma, Torinó, Milánó, Firenze, Nápoly és a szicíliai Palermo belvárosában péntek délelőtt, tanítási időben tüntettek középiskolások, mások a gimnáziumok és szakközépiskolák épületeiben diákgyűlést tartottak a következő napok "stratégiájának" előkészítésére. A tiltakozást az oktatási miniszter, Patrizio Bianchi bejelentése váltotta ki az írásbeli érettségiről, amelyet az idén ismét megtartanak a pandémia két éve alatti kihagyás után. A diákok Rómában az oktatási minisztérium elé vonultak, ahol a tárcavezetővel kértek találkozót, de a miniszter nem fogadta a tanulói delegációt. "A kormány nem hallgat meg minket: két év távoktatás után hirtelen visszaállítják a régi érettségit, nem törődve a pandémia miatti lelkiállapotunkkal" - mondta a sajtónak a Lupa római diákmozgalom szóvivője. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
