Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derül ki abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. 2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Közben egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig 12 ezren csatlakoztak hozzájuk.
"Jelenleg nincsenek érvényben rendkívüli szabályok az érettségi vizsgákra" - ezt a választ küldte az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH). Arra voltunk kíváncsiak, a koronavírus-járvány miatt idén is elmaradnak-e a tavaszi szóbeli érettségi vizsgák, vagy két év után ismét érettségizhetnek majd szóban a végzős középiskolások.
A válasz elég szűkszavú, de az azért kiderül: az oktatási kormányzat egyelőre azzal számol, hogy kétéves kihagyás után újra megtartják majd a szóbeli vizsgákat júniusban. Erre utal az is, hogy az OH néhány napja közzétette a tavaszi érettségi járványügyi szabályait, és ebben a rövid dokumentumban külön kitérnek a szóbelikre: az írásbeliken marad a 1,5 méteres távolság és a tízfős létszámkorlát termenként, és a szóbelin is tartani kell majd a távolságot. A maszkviselést központilag nem teszik kötelezővé, erről az iskolák dönthetnek majd.
Két éve nincs szóbeli
Az előző két évfolyamnak nem kellett szóbelire készülnie. A 2020-as érettségi szezon kezdete előtt pár héttel jelentette be a kormány, hogy az írásbeli vizsgákat - szigorú szabályok mellett - megtartják, a szóbeli vizsgák viszont elmaradnak. Egy évvel később, 2021 áprilisában ugyanígy döntöttek.
2020-ban a döntést a járványhelyzettel indokolta a kormány, hiszen a 12. évfolyamosok pont a felkészülés időszakának kellős közepén kényszerültek átállni online oktatásra, amely eléggé döcögött. A 2020/2021-es tanévben már novembertől digitálisan tanultak a középiskolások, így nem okozott nagy meglepetést, hogy ismét elmaradnak a szóbelik - a kormány azt is hozzátette, hogy így lesz "fair" a rendszer. Az őszi érettségi időszakban egyébként megtartották a szóbeliket is - igaz, az őszi szezonban jóval kevesebben vizsgáznak, mint tavasszal.
Bár az elmúlt két évben nem a korábban megszokott rendben tartották a vizsgákat, az egyetemre, főiskolára felvételizőket nem érte hátrány (vagyis de, bár nem az érettségi "felezése", hanem a hónapokig tartó online oktatás miatt), a 2020-ban és a 2021-ben megszerzett "fél" vizsgák is teljes értékűnek számítanak, ugyanannyi pont jár értük a felvételin, mint a korábbi, teljes vizsgákért.
Petíció indult a 2022-es szóbelik törléséért
A 2020-as és a 2021-es döntés vegyes reakciókat váltott ki, a diákok egy része örült annak, hogy csak írásbeliznie kell, mások viszont ragaszkodtak volna a szóbelihez, az ugyanis jó javítási lehetőség azoknak, akik az írásbeli vizsgán nem szereztek elég magas pontszámot. Nemrég az ADOM Diákmozgalom is feltette a kérdést a diákoknak: jó ötlet lenne-e, ha idén is eltörölnék a szóbeli érettségiket? A diákszervezet rengeteg - vegyes - reakciót kapott.
Pedig közben petíció indult azért, hogy idén se tartsák meg a szóbeli érettségiket. Az aláírásgyűjtést az év elején indította egy végzős osztály, eddig 12 ezer aláírást gyűjtöttek.
A petíciót jegyző diákok azzal érvelnek, hogy a tavaly érettségizők pont annyi ideig tanultak otthonról, online, mint az idei végzősök, mégsem kellett szóban is vizsgázniuk. "A 2019/20-as tanévben érettségizők pedig majdnem a teljes 4 vagy 5 tanulmányi évüket jelenléti oktatásban folytatták, csak 3 hónapot töltöttek online oktatásban, mégis az akkori járványhelyzet mellett a másik ok, ami miatt megkapták az általunk is javasolt kedvezményt, a szóbelik eltörlését, az az volt, hogy nem volt lehetőségük a teljeskörű felkészülésre" - írják.
Hozzáteszik azt is: 2021 szeptembere óta papíron ugyan jelenléti oktatás van a középiskolákban, de az elmúlt hónapokban sokan kerültek karanténba, sok diák és tanár fertőződött meg koronavírussal. A petíció szövegéből azt is kiderül, mindez milyen problémát okozhat: az aláírásgyűjtés elindításakor a kérelem szövegét író osztály összes olyan tanára koronavírusos volt, aki kötelező érettségi tárgyat tanít. "De számos más választható érettségi tantárgy esetében is ez a helyzet áll fenn" - írják, kiemelve: rengeteg tanár hiányzik, így a helyettesítéseket sem lehet megoldani, így az otthon maradó tanárok online próbálják őket tanítani. Ami persze nem a leghatékonyabb megoldás.
| Olaszországban inkább tüntetnek a diákok |
Róma, Torinó, Milánó, Firenze, Nápoly és a szicíliai Palermo belvárosában péntek délelőtt, tanítási időben tüntettek középiskolások, mások a gimnáziumok és szakközépiskolák épületeiben diákgyűlést tartottak a következő napok "stratégiájának" előkészítésére. A tiltakozást az oktatási miniszter, Patrizio Bianchi bejelentése váltotta ki az írásbeli érettségiről, amelyet az idén ismét megtartanak a pandémia két éve alatti kihagyás után. A diákok Rómában az oktatási minisztérium elé vonultak, ahol a tárcavezetővel kértek találkozót, de a miniszter nem fogadta a tanulói delegációt. "A kormány nem hallgat meg minket: két év távoktatás után hirtelen visszaállítják a régi érettségit, nem törődve a pandémia miatti lelkiállapotunkkal" - mondta a sajtónak a Lupa római diákmozgalom szóvivője. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
