Amikor minden perc számít: hogyan írjunk töriérettségit élesben?

Most is Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton, a szekció oktatásért felelős középvezetője segítettek nekünk abban, hogyan hozhatjátok ki a legtöbbet magatokból a töriérettségin.

A közép- és az emelt szint nagyon eltérő a felosztás szempontjából – magyarázza a szekcióvezető –, ugyanis középszinten egy részben van a feladatsor és az esszé is, azonban emelt szinten két részletben kapják meg a diákok a vizsgakérdéseket. 

Középszinten tehát a rendelkezésre álló 180 percet tetszőlegesen oszthatjátok meg a feladatok között, illetve szabadon dönthettek a megoldási sorrendről is. Akinek az a kézenfekvőbb, kezdhet az esszével, aki a rövid feladatokat oldaná meg először, az kezdhet azzal. 

A pontszámok szempontjából a két „rész” egyforma: 50 pontot lehet szerezni a rövid választ igénylő kérdések megválaszolásával és az esszéfeladatokkal is. Előbbinél 12 feladat "ér" 50 pontot, az esszéknél azonban 2 választott esszére kaphatnak a vizsgázók 50 pontot, ezért van, aki a teszttel kezd, és van, aki az esszékkel zsebelne be többet első körben – mondja Badacsonyi Panna. A legfontosabb az első résznél, hogy figyelmesen olvassátok el a kérdéseket, és nézzétek meg a forrásokat .

Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet – viszont nem szabad az atlaszhasználatban sem elveszni, hívja fel a figyelmet a szekcióvezető. A keresgéléssel ugyanis hosszú perceket veszíthettek, így érdemes előre átnézni a töriatlaszt. Esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri kikeresni: bár nem tudjuk, mi lesz az idei vizsgán, a slágertémák most is megvannak.

Esszéírás, mint a profik?

Az alapvető, fontos elemek mellett érdemes egy logikai szálat is felépíteni, hogy mire és hogyan helyezitek majd a hangsúlyt – összegzi Badacsonyi Panna, hozzátéve: nagyon fontos látni már az írás előtt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végighaladni. Ez igazán jól a feladat szövegének használatával kivitelezhető.

Az ugyanis a 0. lépés, hogy kétszer elolvassuk a feladatot.

Ilyenkor lehet a feladat szövegében jelölni – aláhúzással vagy csillaggal, karikával –, hogy pontosan milyen területekre, elemekre kérdeznek rá. Mindig nézzétek meg alaposan a forrást is: jelöljétek az évszámokat, személyneveket vagy eseményeket, és írjátok bele a vázlatba is. „Ha ez megvan, akkor a kiemelések és a korábban elkészített vázlat alapján el lehet kezdeni a feladatot. Mindenről írni kell, hiszen a pontszámban figyelembe veszik a feladatmegértést, a válaszok részletességét és a forráshasználatot is” - mondja.

Mindig maradjon időtök arra is, hogy a feladatok végén vagy az összes kérdés befejezése után le is ellenőrzitek a válaszaitokat.

Emelt szinten kicsit más a felépítés

Itt ugyanis 100 perc elteltével beszedik a feladatokat. Az emelt szintű feladatsorban talán a komplex esszékre érdemes figyelni – tanácsolja az SG szekcióvezetője - , hiszen ezek érik a legtöbb pontot. Itt azonban érdemes szem előtt tartani az időbeosztást, és ha lehet, előre felállítani egy menetrendet, ugyanis az összetett feladatok nagyon gyorsan időnyelő csapdákká válhatnak. 

Extra tipp: A feladatok megoldásánál érdemes arra figyelni, hogy egyik vizsgarésszel, feladattal se menjen el túl sok idő (középszinten ez különösen fontos, hiszen a vizsgázókra van bízva, ki mennyi időt szán egy-egy feladatra). Ha valaminél elakadtok, nem érdemes rágörcsölni, mert ha elsőre nem jut eszetekbe a válasz, visszatérhettek rá később.

A cikksorozatunk első részét, amelyben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el. A harmadik részben a slágertémák kerültek elő, ezt itt olvashatjátok el. A negyedik rész az esszéírásról szól, azt itt olvashatjátok el.