Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy hét múlva, a magyar- és a matekvizsga után a töri lesz soron. Hogyan kell belekezdeni a feladatokba, mire kell a legtöbb időt fordítani, és milyen elemei vannak egy jó esszének? Cikksorozatunk ötödik része.
Most is Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton, a szekció oktatásért felelős középvezetője segítettek nekünk abban, hogyan hozhatjátok ki a legtöbbet magatokból a töriérettségin.
A közép- és az emelt szint nagyon eltérő a felosztás szempontjából – magyarázza a szekcióvezető –, ugyanis középszinten egy részben van a feladatsor és az esszé is, azonban emelt szinten két részletben kapják meg a diákok a vizsgakérdéseket.
Középszinten tehát a rendelkezésre álló 180 percet tetszőlegesen oszthatjátok meg a feladatok között, illetve szabadon dönthettek a megoldási sorrendről is. Akinek az a kézenfekvőbb, kezdhet az esszével, aki a rövid feladatokat oldaná meg először, az kezdhet azzal.
A pontszámok szempontjából a két „rész” egyforma: 50 pontot lehet szerezni a rövid választ igénylő kérdések megválaszolásával és az esszéfeladatokkal is. Előbbinél 12 feladat "ér" 50 pontot, az esszéknél azonban 2 választott esszére kaphatnak a vizsgázók 50 pontot, ezért van, aki a teszttel kezd, és van, aki az esszékkel zsebelne be többet első körben – mondja Badacsonyi Panna. A legfontosabb az első résznél, hogy figyelmesen olvassátok el a kérdéseket, és nézzétek meg a forrásokat .
Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet – viszont nem szabad az atlaszhasználatban sem elveszni, hívja fel a figyelmet a szekcióvezető. A keresgéléssel ugyanis hosszú perceket veszíthettek, így érdemes előre átnézni a töriatlaszt. Esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri kikeresni: bár nem tudjuk, mi lesz az idei vizsgán, a slágertémák most is megvannak.
Esszéírás, mint a profik?
Az alapvető, fontos elemek mellett érdemes egy logikai szálat is felépíteni, hogy mire és hogyan helyezitek majd a hangsúlyt – összegzi Badacsonyi Panna, hozzátéve: nagyon fontos látni már az írás előtt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végighaladni. Ez igazán jól a feladat szövegének használatával kivitelezhető.Az ugyanis a 0. lépés, hogy kétszer elolvassuk a feladatot.
Ilyenkor lehet a feladat szövegében jelölni – aláhúzással vagy csillaggal, karikával –, hogy pontosan milyen területekre, elemekre kérdeznek rá. Mindig nézzétek meg alaposan a forrást is: jelöljétek az évszámokat, személyneveket vagy eseményeket, és írjátok bele a vázlatba is. „Ha ez megvan, akkor a kiemelések és a korábban elkészített vázlat alapján el lehet kezdeni a feladatot. Mindenről írni kell, hiszen a pontszámban figyelembe veszik a feladatmegértést, a válaszok részletességét és a forráshasználatot is” - mondja.
Mindig maradjon időtök arra is, hogy a feladatok végén vagy az összes kérdés befejezése után le is ellenőrzitek a válaszaitokat.
Emelt szinten kicsit más a felépítés
Itt ugyanis 100 perc elteltével beszedik a feladatokat. Az emelt szintű feladatsorban talán a komplex esszékre érdemes figyelni – tanácsolja az SG szekcióvezetője - , hiszen ezek érik a legtöbb pontot. Itt azonban érdemes szem előtt tartani az időbeosztást, és ha lehet, előre felállítani egy menetrendet, ugyanis az összetett feladatok nagyon gyorsan időnyelő csapdákká válhatnak.
Extra tipp: A feladatok megoldásánál érdemes arra figyelni, hogy egyik vizsgarésszel, feladattal se menjen el túl sok idő (középszinten ez különösen fontos, hiszen a vizsgázókra van bízva, ki mennyi időt szán egy-egy feladatra). Ha valaminél elakadtok, nem érdemes rágörcsölni, mert ha elsőre nem jut eszetekbe a válasz, visszatérhettek rá később.
A cikksorozatunk első részét, amelyben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el. A harmadik részben a slágertémák kerültek elő, ezt itt olvashatjátok el. A negyedik rész az esszéírásról szól, azt itt olvashatjátok el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.