A középszintű töriérettségin megszerezhető száz pont felét a szöveges kifejtendő feladatokért, azaz a rövid és a hosszú esszéért kapjátok. Mutatjuk, mire kell figyelnetek, ha május 5-én a lehető legtöbb pontot szeretnétek összegyűjteni, akár közép-, akár emelt szinten vizsgáztok. Cikksorozatunk negyedik részében az esszékkel foglalkozunk.
Ismét Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton, a szekció oktatásért felelős középvezetője segít a felkészülésben. Most arról kérdeztük őket, hogyan érdemes belefogni a töriérettségin a kifejtendő feladatok megírásába.
A jó esszéírás alapja a sok gyakorlás.
Ehhez jó eszköz, ha előveszitek az előző évek feladatsorait, de fontos: a megoldókulcsokat is mindig meg kell nézni. „Nézzétek meg, milyen adatokat, szakszavakat, neveket, évszámokat és elemeket pontoznak. Ha a megoldókulcsot átolvassátok, akkor a pontszámokból lehet következtetni arra, miket kell megemlíteni a vizsgán, miket fognak figyelembe venni a javításnál” – magyarázza az SG szekcióvezetője. Ezeket az elemeket minden esszénél be kell építeni a szövegbe.
Már három extra esszé megírása is nagyon sokat jelent – mondja Badacsonyi Panna.
Szerinte ugyanis ennyi idő alatt alatt rutinszerűvé válhat a megoldás menete és maga az írás is – érteni fogjátok, miket kell kiemelni, mire kell a hangsúlyt helyezni. Persze vannak előre ismert kritériumok is, amelyekre mindig figyelni kell, és azokat be kell építeni a szövegbe: az eseményeket alakító tényezők, forráshasználat, szaknyelv. A legfontosabb mégis az, hogy a feladatmegértés meglegyen, ugyanis ha erre 0 pontot kaptok, akkor az egész feladat 0 pontos lesz – mondja a töriszekció vezetője. Ehhez az kell, hogy a feladatokat pontosan és figyelmesen - akár többször is - elolvassátok.
Az esszéírásnál gyakorlással a formai követelmények ismerete is fejleszthető, például az, hogy milyen hosszú legyen az esszé – magyarázza Badacsonyi Panna.
Esszéírás élesben
„A vizsgán érdemes vázlatot készíteni, piszkozatra azonban nem lesz idő” – mondja a töriszekció vezetője. A vázlat megírásakor nagyon fontos kiemelni, hogy mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell majd a szövegben. Az alapvető, fontos elemek mellett érdemes egy logikai szálat is felépíteni, hogy mire és hogyan helyezitek majd a hangsúlyt – összegzi Badacsonyi Panna, hozzátéve: nagyon fontos látni már az írás előtt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végighaladni. Ez igazán jól a feladat szövegének használatával kivitelezhető.
Az ugyanis a 0. lépés, hogy kétszer elolvassuk a feladatot.
Ilyenkor lehet a feladat szövegében jelölni – aláhúzással vagy csillaggal, karikával –, hogy pontosan milyen területekre, elemekre kérdez rá az adott esszé. Mindig nézzétek meg alaposan a forrást is: jelöljétek az évszámokat, személyneveket vagy eseményeket, és írjátok bele a vázlatba is. „Ha ez megvan, akkor a kiemelések és a korábban elkészített vázlat alapján el lehet kezdeni a feladatot. Mindenről írni kell, hiszen a pontszámban figyelembe veszik a feladatmegértést, a válaszok részletességét és a forráshasználatot is” - mondja.
Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet, de nem szabad az atlaszhasználatban elveszni. A keresgéléssel ugyanis hosszú perceket veszíthettek, így érdemes előre átlapozni, megismerni a töriatlaszt, esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri megkeresni. Bár nem tudjuk pontosan, mi lesz az idei vizsgán, a slágertémák most is megvannak.
Extra tipp: a szekcióvezető szerint az esszéírásnál nem szabad elveszni a részletekben, azokat az elemeket kell említeni, amelyekre a feladat konkrétan rákérdez.
A cikksorozatunk első részét, amelyben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el. A harmadik részben a slágertémák kerültek terítékre - itt olvashatjátok el. A negyedik részben a tökéletes esszé receptjét hoztuk el nektek, itt olvashatjátok el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
