Vannak témák vagy témakörök, amik mindig felbukkannak az történelemérettségin? Mit és mikor érdemes átnézni az írásbeli előtt? Újabb tippek és trükkök, amivel hatékonyan készülhettek fel az idei történelemérettségire. Cikksorozatunk harmadik részében a slágertémákkal foglalkozunk.
Most is Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton a szekció oktatásért felelős középvezetője segítettek nekünk abban, hogyan mik azok a témák, amiket mindenképp érdemes átnézni a vizsgák előtt, mert nagy valószínűséggel előkerülhetnek az írásbelin.
A vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanúgy vannak felépítve, már ami a témákat illeti - mondja az Eduline-nak Badacsonyi Panna, az SG történelem szekcióvezetője: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, illetve a fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon. Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az
Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő legtöbbet. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több aspektusból is megközelíthető, többféle feladat is foglalkozhat velük.
Ami az egyetemes történelmet érinti és sokszor előkerül - teszi hozzá -, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek.
Témák, amik gondot jelenthetnek
A tananyag utolsó leckéinek feldolgozása mindig az év végi témákhoz tartozik, az idő hiánya pedig évről évre, még a klasszikus tantermi oktatásban is visszatérő probléma volt, és most is az. Nagyon szűk időkeret jut ugyanis nagyon nagy tananyagra.
A Kádár-korszakra, a rendszerváltásra, a mai magyar demokráciára, az alapvető gazdasági és állampolgári ismeretekre vagy a globális világ előnyeire és gondjaira nagyon kevés idő jut, ha egyáltalán jut rá idő.
- mondja Badacsonyi Panna. Viszont ezek olyan fontos témák, amik ma is aktuálisak (így talán könnyebb őket feldolgozni, megérteni és kontextusba helyezni), illetve a vizsgán is előkerülhetnek - teszi hozzá. Az utolsó feladat ugyanis a jelenkor történelméhez kapcsolódik és olyan gazdasági vagy társadalmi alapismeretekre kérdezhet rá, ami ugyan egy jó forrással könnyen megoldható, de nem biztos, hogy az órákon olyan gyakran előkerült. Ezeket tehát érdemes még egyszer tüzetesen átnézni a vizsgák előtt.
A cikksorozatunk első részét, amiben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt pedig az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
