Mit érdemes átnézni? Ezek a témakörök majdnem minden évben ott vannak a töriérettségin

Vannak témák vagy témakörök, amik mindig felbukkannak az történelemérettségin? Mit és mikor érdemes átnézni az írásbeli előtt? Újabb tippek és trükkök, amivel hatékonyan készülhettek fel az idei történelemérettségire. Cikksorozatunk harmadik részében a slágertémákkal foglalkozunk.

  • Csik Veronika

Most is Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton a szekció oktatásért felelős középvezetője segítettek nekünk abban, hogyan mik azok a témák, amiket mindenképp érdemes átnézni a vizsgák előtt, mert nagy valószínűséggel előkerülhetnek az írásbelin.

A vizsgák közép- és emelt szinten is ugyanúgy vannak felépítve, már ami a témákat illeti - mondja az Eduline-nak Badacsonyi Panna, az SG történelem szekcióvezetője: 60%-ban magyar és 40%-ban egyetemes történelmet érintenek a feladatok, illetve a fele 1848 előtti, a másik fele ’48 utána történelmet kér számon. Ha ez alapján megnézzük az előző évek feladatsorait, akkor legtöbbször az 

Árpád-házi uralkodók, a vegyesházi királyok, a reformkor, dualizmus, Horthy-korszak, Kádár- és Rákosi-korszak került elő legtöbbet. Hiszen ezek mindegyike olyan témakör, ami több aspektusból is megközelíthető, többféle feladat is foglalkozhat velük.

Ami az egyetemes történelmet érinti és sokszor előkerül - teszi hozzá -, az a világvallások témaköre, illetve a felvilágosodás, az ipari forradalmak és a hidegháborús konfliktusok. Ezek mind a tesztfeladatokban, mind az esszékérdésekben megjelenhetnek. 

Témák, amik gondot jelenthetnek

A tananyag utolsó leckéinek feldolgozása mindig az év végi témákhoz tartozik, az idő hiánya pedig évről évre, még a klasszikus tantermi oktatásban is visszatérő probléma volt, és most is az. Nagyon szűk időkeret jut ugyanis nagyon nagy tananyagra.

A Kádár-korszakra, a rendszerváltásra, a mai magyar demokráciára, az alapvető gazdasági és állampolgári ismeretekre vagy a globális világ előnyeire és gondjaira nagyon kevés idő jut, ha egyáltalán jut rá idő.

- mondja Badacsonyi Panna. Viszont ezek olyan fontos témák, amik ma is aktuálisak (így talán könnyebb őket feldolgozni, megérteni és kontextusba helyezni), illetve a vizsgán is előkerülhetnek - teszi hozzá. Az utolsó feladat ugyanis a jelenkor történelméhez kapcsolódik és olyan gazdasági vagy társadalmi alapismeretekre kérdezhet rá, ami ugyan egy jó forrással könnyen megoldható, de nem biztos, hogy az órákon olyan gyakran előkerült. Ezeket tehát érdemes még egyszer tüzetesen átnézni a vizsgák előtt.

A cikksorozatunk első részét, amiben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt pedig az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.