A középszintű töriérettségin megszerezhető száz pont felét a szöveges kifejtendő feladatokért, azaz a rövid és a hosszú esszéért kapjátok. Mutatjuk, mire kell figyelnetek, ha május 5-én a lehető legtöbb pontot szeretnétek összegyűjteni, akár közép-, akár emelt szinten vizsgáztok. Cikksorozatunk negyedik részében az esszékkel foglalkozunk.
Ismét Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton, a szekció oktatásért felelős középvezetője segít a felkészülésben. Most arról kérdeztük őket, hogyan érdemes belefogni a töriérettségin a kifejtendő feladatok megírásába.
A jó esszéírás alapja a sok gyakorlás.
Ehhez jó eszköz, ha előveszitek az előző évek feladatsorait, de fontos: a megoldókulcsokat is mindig meg kell nézni. „Nézzétek meg, milyen adatokat, szakszavakat, neveket, évszámokat és elemeket pontoznak. Ha a megoldókulcsot átolvassátok, akkor a pontszámokból lehet következtetni arra, miket kell megemlíteni a vizsgán, miket fognak figyelembe venni a javításnál” – magyarázza az SG szekcióvezetője. Ezeket az elemeket minden esszénél be kell építeni a szövegbe.
Már három extra esszé megírása is nagyon sokat jelent – mondja Badacsonyi Panna.
Szerinte ugyanis ennyi idő alatt alatt rutinszerűvé válhat a megoldás menete és maga az írás is – érteni fogjátok, miket kell kiemelni, mire kell a hangsúlyt helyezni. Persze vannak előre ismert kritériumok is, amelyekre mindig figyelni kell, és azokat be kell építeni a szövegbe: az eseményeket alakító tényezők, forráshasználat, szaknyelv. A legfontosabb mégis az, hogy a feladatmegértés meglegyen, ugyanis ha erre 0 pontot kaptok, akkor az egész feladat 0 pontos lesz – mondja a töriszekció vezetője. Ehhez az kell, hogy a feladatokat pontosan és figyelmesen - akár többször is - elolvassátok.
Az esszéírásnál gyakorlással a formai követelmények ismerete is fejleszthető, például az, hogy milyen hosszú legyen az esszé – magyarázza Badacsonyi Panna.
Esszéírás élesben
„A vizsgán érdemes vázlatot készíteni, piszkozatra azonban nem lesz idő” – mondja a töriszekció vezetője. A vázlat megírásakor nagyon fontos kiemelni, hogy mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell majd a szövegben. Az alapvető, fontos elemek mellett érdemes egy logikai szálat is felépíteni, hogy mire és hogyan helyezitek majd a hangsúlyt – összegzi Badacsonyi Panna, hozzátéve: nagyon fontos látni már az írás előtt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végighaladni. Ez igazán jól a feladat szövegének használatával kivitelezhető.
Az ugyanis a 0. lépés, hogy kétszer elolvassuk a feladatot.
Ilyenkor lehet a feladat szövegében jelölni – aláhúzással vagy csillaggal, karikával –, hogy pontosan milyen területekre, elemekre kérdez rá az adott esszé. Mindig nézzétek meg alaposan a forrást is: jelöljétek az évszámokat, személyneveket vagy eseményeket, és írjátok bele a vázlatba is. „Ha ez megvan, akkor a kiemelések és a korábban elkészített vázlat alapján el lehet kezdeni a feladatot. Mindenről írni kell, hiszen a pontszámban figyelembe veszik a feladatmegértést, a válaszok részletességét és a forráshasználatot is” - mondja.
Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet, de nem szabad az atlaszhasználatban elveszni. A keresgéléssel ugyanis hosszú perceket veszíthettek, így érdemes előre átlapozni, megismerni a töriatlaszt, esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri megkeresni. Bár nem tudjuk pontosan, mi lesz az idei vizsgán, a slágertémák most is megvannak.
Extra tipp: a szekcióvezető szerint az esszéírásnál nem szabad elveszni a részletekben, azokat az elemeket kell említeni, amelyekre a feladat konkrétan rákérdez.
A cikksorozatunk első részét, amelyben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el. A harmadik részben a slágertémák kerültek terítékre - itt olvashatjátok el. A negyedik részben a tökéletes esszé receptjét hoztuk el nektek, itt olvashatjátok el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
