100 pontból 50-et kaphattok, ha mindenre figyeltek: ilyen egy tökéletes töriesszé

A középszintű töriérettségin megszerezhető száz pont felét a szöveges kifejtendő feladatokért, azaz a rövid és a hosszú esszéért kapjátok. Mutatjuk, mire kell figyelnetek, ha május 5-én a lehető legtöbb pontot szeretnétek összegyűjteni, akár közép-, akár emelt szinten vizsgáztok. Cikksorozatunk negyedik részében az esszékkel foglalkozunk.

  • Csik Veronika

Ismét Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton, a szekció oktatásért felelős középvezetője segít a felkészülésben. Most arról kérdeztük őket, hogyan érdemes belefogni a töriérettségin a kifejtendő feladatok megírásába.

A jó esszéírás alapja a sok gyakorlás. 

Ehhez jó eszköz, ha előveszitek az előző évek feladatsorait, de fontos: a megoldókulcsokat is mindig meg kell nézni. „Nézzétek meg, milyen adatokat, szakszavakat, neveket, évszámokat és elemeket pontoznak. Ha a megoldókulcsot átolvassátok, akkor a pontszámokból lehet következtetni arra, miket kell megemlíteni a vizsgán, miket fognak figyelembe venni a javításnál” – magyarázza az SG szekcióvezetője. Ezeket az elemeket minden esszénél be kell építeni a szövegbe.

Már három extra esszé megírása is nagyon sokat jelent – mondja Badacsonyi Panna. 

Szerinte ugyanis ennyi idő alatt alatt rutinszerűvé válhat a megoldás menete és maga az írás is – érteni fogjátok, miket kell kiemelni, mire kell a hangsúlyt helyezni. Persze vannak előre ismert kritériumok is, amelyekre mindig figyelni kell, és azokat be kell építeni a szövegbe: az eseményeket alakító tényezők, forráshasználat, szaknyelv. A legfontosabb mégis az, hogy a feladatmegértés meglegyen, ugyanis ha erre 0 pontot kaptok, akkor az egész feladat 0 pontos lesz – mondja a töriszekció vezetője. Ehhez az kell, hogy a feladatokat pontosan és figyelmesen - akár többször is - elolvassátok.

Az esszéírásnál gyakorlással a formai követelmények ismerete is fejleszthető, például az, hogy milyen hosszú legyen az esszé – magyarázza Badacsonyi Panna.

Esszéírás élesben

„A vizsgán érdemes vázlatot készíteni, piszkozatra azonban nem lesz idő” – mondja a töriszekció vezetője. A vázlat megírásakor nagyon fontos kiemelni, hogy mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell majd a szövegben. Az alapvető, fontos elemek mellett érdemes egy logikai szálat is felépíteni, hogy mire és hogyan helyezitek majd a hangsúlyt – összegzi Badacsonyi Panna, hozzátéve: nagyon fontos látni már az írás előtt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végighaladni. Ez igazán jól a feladat szövegének használatával kivitelezhető.

Az ugyanis a 0. lépés, hogy kétszer elolvassuk a feladatot.

Ilyenkor lehet a feladat szövegében jelölni – aláhúzással vagy csillaggal, karikával –, hogy pontosan milyen területekre, elemekre kérdez rá az adott esszé. Mindig nézzétek meg alaposan a forrást is: jelöljétek az évszámokat, személyneveket vagy eseményeket, és írjátok bele a vázlatba is. „Ha ez megvan, akkor a kiemelések és a korábban elkészített vázlat alapján el lehet kezdeni a feladatot. Mindenről írni kell, hiszen a pontszámban figyelembe veszik a feladatmegértést, a válaszok részletességét és a forráshasználatot is” - mondja.

Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet, de nem szabad az atlaszhasználatban elveszni. A keresgéléssel ugyanis hosszú perceket veszíthettek, így érdemes előre átlapozni, megismerni a töriatlaszt, esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri megkeresni. Bár nem tudjuk pontosan, mi lesz az idei vizsgán, a slágertémák most is megvannak.

Extra tipp: a szekcióvezető szerint az esszéírásnál nem szabad elveszni a részletekben, azokat az elemeket kell említeni, amelyekre a feladat konkrétan rákérdez.

A cikksorozatunk első részét, amelyben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el. A harmadik részben a slágertémák kerültek terítékre - itt olvashatjátok el. A negyedik részben a tökéletes esszé receptjét hoztuk el nektek, itt olvashatjátok el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.