100 pontból 50-et kaphattok, ha mindenre figyeltek: ilyen egy tökéletes töriesszé

Ismét Badacsonyi Panna, a Studium Generale történelem szekcióvezetője és Nyikos Márton, a szekció oktatásért felelős középvezetője segít a felkészülésben. Most arról kérdeztük őket, hogyan érdemes belefogni a töriérettségin a kifejtendő feladatok megírásába.

A jó esszéírás alapja a sok gyakorlás. 

Ehhez jó eszköz, ha előveszitek az előző évek feladatsorait, de fontos: a megoldókulcsokat is mindig meg kell nézni. „Nézzétek meg, milyen adatokat, szakszavakat, neveket, évszámokat és elemeket pontoznak. Ha a megoldókulcsot átolvassátok, akkor a pontszámokból lehet következtetni arra, miket kell megemlíteni a vizsgán, miket fognak figyelembe venni a javításnál” – magyarázza az SG szekcióvezetője. Ezeket az elemeket minden esszénél be kell építeni a szövegbe.

Már három extra esszé megírása is nagyon sokat jelent – mondja Badacsonyi Panna. 

Szerinte ugyanis ennyi idő alatt alatt rutinszerűvé válhat a megoldás menete és maga az írás is – érteni fogjátok, miket kell kiemelni, mire kell a hangsúlyt helyezni. Persze vannak előre ismert kritériumok is, amelyekre mindig figyelni kell, és azokat be kell építeni a szövegbe: az eseményeket alakító tényezők, forráshasználat, szaknyelv. A legfontosabb mégis az, hogy a feladatmegértés meglegyen, ugyanis ha erre 0 pontot kaptok, akkor az egész feladat 0 pontos lesz – mondja a töriszekció vezetője. Ehhez az kell, hogy a feladatokat pontosan és figyelmesen - akár többször is - elolvassátok.

Az esszéírásnál gyakorlással a formai követelmények ismerete is fejleszthető, például az, hogy milyen hosszú legyen az esszé – magyarázza Badacsonyi Panna.

Esszéírás élesben

„A vizsgán érdemes vázlatot készíteni, piszkozatra azonban nem lesz idő” – mondja a töriszekció vezetője. A vázlat megírásakor nagyon fontos kiemelni, hogy mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell majd a szövegben. Az alapvető, fontos elemek mellett érdemes egy logikai szálat is felépíteni, hogy mire és hogyan helyezitek majd a hangsúlyt – összegzi Badacsonyi Panna, hozzátéve: nagyon fontos látni már az írás előtt, hogy honnan hova szeretnénk eljutni, milyen vázlatpontokon kell végighaladni. Ez igazán jól a feladat szövegének használatával kivitelezhető.

Az ugyanis a 0. lépés, hogy kétszer elolvassuk a feladatot.

Ilyenkor lehet a feladat szövegében jelölni – aláhúzással vagy csillaggal, karikával –, hogy pontosan milyen területekre, elemekre kérdez rá az adott esszé. Mindig nézzétek meg alaposan a forrást is: jelöljétek az évszámokat, személyneveket vagy eseményeket, és írjátok bele a vázlatba is. „Ha ez megvan, akkor a kiemelések és a korábban elkészített vázlat alapján el lehet kezdeni a feladatot. Mindenről írni kell, hiszen a pontszámban figyelembe veszik a feladatmegértést, a válaszok részletességét és a forráshasználatot is” - mondja.

Mivel középszinten végig lehet atlaszt használni (emelt szinten csak a második részhez), ez is segítség lehet, de nem szabad az atlaszhasználatban elveszni. A keresgéléssel ugyanis hosszú perceket veszíthettek, így érdemes előre átlapozni, megismerni a töriatlaszt, esetleg a népszerű témákhoz tartozó térképeket külön megéri megkeresni. Bár nem tudjuk pontosan, mi lesz az idei vizsgán, a slágertémák most is megvannak.

Extra tipp: a szekcióvezető szerint az esszéírásnál nem szabad elveszni a részletekben, azokat az elemeket kell említeni, amelyekre a feladat konkrétan rákérdez.

A cikksorozatunk első részét, amelyben az otthoni tanuláshoz adtunk néhány tippet, itt találjátok. A második részt az atlaszhasználatról itt olvashatjátok el. A harmadik részben a slágertémák kerültek terítékre - itt olvashatjátok el. A negyedik részben a tökéletes esszé receptjét hoztuk el nektek, itt olvashatjátok el.