Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2021-es felvételi jelentkezései körül már a hivatalos statisztikák megjelenése előtt akadtak érdekességek. A részletes jelentkezési adatokból azonban sok minden kiderül.
Az egyetem kuratóriumát vezető Vidnyánszky Attila még a hivatalos statisztikák előtt azt mondta, a „felvételi vizsgájának jelentkezési díját befizetők száma” volt magasabb, mint tavaly. Ez azonban nem hivatalos és számontartott adat, és a jelentkezések szempontjából sem annyira mérvadó. Ahogy azonban a felvi.hu statisztikáiból látható kevesebben jelentkeztek az egyetemre: idén 1262-en, míg tavaly 1390 felvételiztek.
Ami a korábbi túljelentkezéseket illeti, a hvg.hu részeletes összeállítása szerint idén a jelenlegi keretszámokhoz viszonyítva 9,3-szoros a túljelentkezés (azaz annak az arányszáma, hogy hány meghirdetett helyre hányan jelentkeztek. Ez azonban a végleges felvételi számok után persze változhat.) Az elmúlt évtizedben volt olyan év is, amikor 25,1-szeres volt a túljelentkezés (2011-ben), 2019-ben 15,9-szeres volt a túljelentkezés, az idei 1262-höz képest 2035-en jelentkeztek, a mostani 1827-hez képest pedig összesen 3104 jelentkezés érkezett.
Melyik szak a legnépszerűbb?
Színművész-képzésre idén 641-en jelentkeztek, ami 25 százalékkal kevesebb, mint tavaly (850), és 32 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben (942) – összegzi az oldal. Színházrendezőnek idén 98-an jelentkeztek, ami alig valamivel több, mint a fele a tavalyi (182) és a tavalyelőtti (184) számoknak is.
Filmrendezőművész szakra idén mindössze 38-an jelentkeztek, ami épp a fele a tavalyi számnak, és 61 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Az egyetem 6x6 nevű, hat darab, egymással együttműködő, hatfős filmes osztályába idén összesen 714-en felvételiztek, míg 2019-ben, amikor legutóbb indult ilyen képzés, 1260-an, ami 43 százalékos visszaesést jelent.
Televíziós műsorkészítő szakra idén 111-en jelentkeztek, ami 55 százalékos visszaesés tavalyhoz képest (246), és 43 százalékkal kevesebb a 2019-es számnál (196).
Látványtervező szakra idén 12-en jelentkeztek, ami kevesebb mint a harmada a tavalyi számnak (39), bár alig valamivel kevesebben, mint 2019-ben (15). Itt azonban meg kell említeni, hogy van más választás. Míg színészdiplomát csak az SZFE-n és szintén Vidnyánszky Attila nevéhez köthető kaposvári Szent István Egyetemen lehet szerezni (rendezőit pedig még ott sem), addig látvánnyal és vizuális művészetekkel több más egyetemen is lehet foglalkozni.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy ezek a számok szokatlan erőfeszítések után jöttek össze az SZFE-n: az eddigi években még elképzelhetetlennek tartott módon fizetett hirdetésekben toboroztak jelentkezőket a felvételire.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.